Kultúra

Erdő Péter: A premontrei rend sikerének titka a rugalmassága

Az alapítása 900. évfordulóját ünneplő premontrei rend sikerének egyik titka a rugalmassága - mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek pénteken a rend történetét bemutató kiállítás megnyitóján a Magyar Nemzeti Múzeumban.

Erdő Péter: A premontrei rend sikerének titka a rugalmassága
Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek (b) és Varga Benedek, a múzeum főigazgatója az alapítása 900. évfordulóját ünneplő premontrei rend történetét bemutató kiállítás megnyitóján a Magyar Nemzeti Múzeumban
Fotó: MTI/Illyés Tibor

A bíboros felidézte: a premontrei közösség korai magyarországi megtelepedése és elterjedése annak is köszönhető, hogy „nem voltak finnyásak”. Vagyis, míg más szerzetesi közösségek a letelepedésük feltételeként szabták, hogy a király adománylevele biztosítsa létüket és működésüket, addig a premontreiek nagyobb helyi közösségek kérésére is megkezdték munkájukat. Sikerük további okaként említette, hogy a premontreiek vállalták az együttélést a helyi közösségekkel, és nem akartak a lakott helyektől távol kolostort alapítani.

Erdő Péter kitért arra is, a rendtől, amely elősorban a liturgikus életet és a lelkipásztori munkát tartotta fő küldetésének, sosem állt távol a tudományos munka. Azután pedig, hogy I. Ferenc császár a tanítás felételéhez kötötte a szerzetesrendek működését, a premontreiek „igényes tanítórenddé” is váltak, számos tudóst ajándékozva a magyar kultúrának.

A bíboros úgy fogalmazott: „a társadalom értünk kiált”, ezért szükséges, hogy a premontrei rend - eredeti karizmája szerint -  ma is megmutassa a katolikus liturgia szépségét és segítse a társadalmat közösségi lelkipásztori munkájával.

Fontosnak nevezte továbbá, hogy a premontreiek segítségével a tudomány, a legmagasabb szellemi élet síkján is jelen legyen a hit, a katolikus világnézet szempontja, „mert az nem akadályozza, hanem erősíti és megvilágítja a kutató ember munkáját” - tette hozzá Erdő Péter.

Ágostházy Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára arról beszélt, hogy a premontrei rend története alig rövidebb a magyar államiságnál. A premontreiek csaknem kilenc évszázada a magyarok társai is. „Ez a közösség végigélte velünk történelmünk viharos évszázadait éppen úgy, mint a béke és a gyarapodás idejét” - fogalmazott.

A rend majdnem megsemmisült a tatárjárás mészárlássaiban, szörnyű veszteségeket szenvedett el az oszmán hódítás idején és azokban az években, amikor II. József elvette a működéséhez szükséges ingatlanjait. Súlyos csapásokat élt trianon után és a kommunizmus idején is. De mindig azokkal az emberekkel maradtak, akiknek a szolgálatára vállalkoztak, szavaikkal és életükkel téve tanúságot Istenről - mondta az államtitkár.

Szólt arról is, állam és egyház ma ugyan szétválasztva működik, de a kormány igyekszik minden segítséget megadni ahhoz, hogy az egyházak teljesíthessék hivatásukat és folytathassák évezredes szolgálatukat.

Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója arról beszélt, hogy a múzeum feladata a nemzet emlékezetének megmutatása. Fontos felhívni az emberek figyelmét arra, hogy a magyar történelem „színes szövetében” milyen erős, összetartó szálak az egyházak, hogyan befolyásolták a magyar nép történelmét, gondolkodását és európai kapcsolati hálóját.

Balogh Péter Piusz, Magyar Premontrei Cirkária vikáriusa kiemelte: a rend történetében, életében mindennél fontosabb a jelenlét és a megújulás képessége. A ma Magyarországon működő közösségek a bizonyítékai e képességnek, valamint annak is, hogy a jelen korban is „meg lehet ragadni Isten kegyelmét, mindeneket megújító erejét”.

A szeptember 15-ig látogatható kiállításon megismerhető a rendalapítás, a kolostorok belső élete, a rend gazdag építészeti örökségére és a társadalomban végzett szolgálata. A tárlat elsődlegesen a Gödöllői Premontrei Apátság és Levéltár, a Csornai Premontrei Apátság és Levéltár, a Premontrei Női Kanonokrend Zsámbéki rendháza, valamint több premontrei kötődésű gimnázium gyűjteményéből származó, korábban kiállításon még nem látott alkotásokon, liturgikus tárgyakon, dokumentumokon, fotókon mutatja be a premontrei rend szellemi és kulturális örökségét.

A premontrei kanonokrendet Szent Norbert alapította 1120-ban a franciaországi Prémontrében. A pápai jóváhagyást 1126-ban kapta meg a közösség, amely ezután gyorsan elterjedt Nyugat-Európában.

Magyarországra a hagyomány szerint II. István király (1116-1131) hívására érkeztek és Nagyvárad mellett építettek monostort 1130-ban. Az egyik legrégebbi nemzetségi alapítású premontrei monostor a csornai, amelyet a hagyomány szerint 1180-ban alapítottak. Az Árpád-korban a monostorok száma 40 körül lehetett. A premontrei prépostságok a tatárjárás során meggyengültek, a török hódoltság, majd a protestantizmus következtében kihalttá váltak. A török uralom után osztrák és morva segítséggel éledtek újjá.

1789-ben II. József a premontreiek működését is megszüntette. 1802-ben I. Ferenc császár visszaadta a premontreiek jogait, és a rend feladatául jelölte meg a lelkipásztorkodás mellett a tanítást is. Nagyváradon 1808-ban indult el a gimnáziumi oktatás és zavartalanul folyt 1923-ig, amikor a román hatóságok bevonták a premontrei gimnázium működési engedélyét.

A 19. században premontrei középiskola működött Lőcsén, Eperjesen, Kassán, Rozsnyón, Szombathelyen és Keszthelyen, a 20. század első felében Gödöllőn, Budafokon és Csornán is. A kommunizmus idején feloszlatott rend a rendszerváltozás után újjászervezte a Gödöllői Premontrei Apátságot és a Csornai Premontrei Prépostságot, valamint a határon túl a Váradhegyfoki Prépostságot, továbbá női rendházat alapított Zsámbékon.

Premontrei iskola van jelenleg Szombathelyen, Keszthelyen, Gödöllőn és Zsámbékon, szociális intézetük pedig Zsámbékon működik a női kanonokrend fenntartásában.

Kapcsolódó írásaink