Újrafaragva és aranyozva

Az Országgyűlés 1961-ben átadott két festményt a Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnokának. Az egyik kép Apponyi Albertet ábrázolja, amint egy szónoki pulpituson áll.

Apponyi kiemelt helyet foglal el a magyar kollektív emlékezetben, alakja főként a Trianonhoz kapcsolódó eseményekről ismert, hiszen ő volt az 1920-as párizsi békekonferencián a magyar delegáció vezetője. A források alapján a festményt a Magyar Külügyi Társaság készíttette egykori elnökéről, aki az 1920. évi alapításától haláláig töltötte be ezt a tisztséget.

A keret nélküli, felül csúcsíves záródású festményt, amelyen kisebb sérülések és több lyuk is volt, a szignatúra alapján Veress Zoltán festette. A kolozsvári születésű festő számos közéleti portrémegrendelést kapott a 20. század első harmadában. A Magyar Nemzeti Múzeumban kiállított festményről fennmaradt egy archív felvétel, amely megörökítette eredeti elhelyezését és egykori, historizáló keretét.

Tavaly a századik évfordulóhoz közeledve merült fel a kép restaurálásának és a díszkeret rekonstrukciójának ötlete, amelynek megvalósulását a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) támogatása és a Trianon Kutató Intézet Közhasznú Alapítvány közreműködése tette lehetővé.

A festményt Országh Borbála festő-restaurátor művész újította fel. A munka során a kép hátoldalán, a vakkeret és a vászon közé becsúszva fém repeszdarabokat talált. A lyukak valószínűleg úgy keletkezhettek, hogy a még falon függő festményt találatok érték, és a fémdarabok a vásznat átszakítva a falról hullottak alá, majd megakadtak a vakkeretben. A díszkeret rekonstrukcióját egy tokaji képkeretező cég végezte el archív fotók alapján, fából újrafaragva és -aranyozva az összes látható díszítést.

Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója a kamaratárlat pénteki megnyitóján úgy fogalmazott: ünnepnap, ha egy műtárgy állapota, helyzete, jelentősége megváltozik. Elmondta, hogy a háború után leromlott állapotban került a kép az intézménybe, majd háláját fejezte ki a közreműködőknek, akik elősegítették a festmény helyreállítását. „A múl-tunknak egy szétesett darabja teljes pompában előkerült” – hangsúlyozta a főigazgató.

Kucsera Tamás Gergely, az MMA főtitkára beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a kép története, akár a keletkezéstörténete, ábrázolása vagy a restaurálás folyamata, történelmünk szakaszosságát, megtörtségét, de a mindig újrakezdeni akarás és az érték megőrzésének akarását jelképezi. „Ez a munka Trianon századik évfordulójára befejeződött, de csak most tudjuk bemutatni a nagyközönségnek.

Remélem ez a múzeummal való közös munkánknak csak egy újabb állomása, és a jövőben is együtt dolgozatunk majd. A Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Művészeti Akadémia értékteremtő partnerek lehetnek egy olyan világban, ahol sokan már a nemzet fogalmát is megkérdőjelezik, és ahol elindult a hagyományok kiveszésének folyamata” – fűzte hozzá a főtitkár.

Apponyi Albert születésének százhetvenötödik és a trianoni békeszerződés százegyedik évfordulóján nagyközönségnek, a múzeumi szakmai munkát is bemutatják, amely feltárja a műtárgyak gazdag kulturális kapcsolatrendszerét és történetét.