Kultúra
Izgalmas titkokat rejt a régészeti lelőhely Abasáron
Ha a tervek megvalósulnak, két-három éven belül látogatóközpont áll majd a harmadik királyunk, Aba Sámuel alapította bencés kolostor és a háromhajós bazilika romjai felett
Azt már a krónikáinkból is tudhatjuk, hogy milyen kincseket rejt Abasár földje, de arra még nincs válasz, hogy ezeket miért nem keresték meg, tárták fel ez idáig.
Tudtuk, hogy Aba Sámuel az általa alapított bencés monostorban lelt végső nyugalomra, és az is ismeretes, hogy aztán ez a szerzetesi közösség egészen a török időkig élt itt. És mégis, egy-egy kisebb kutatás kivételével régész nem látta igazán eddig az Abasári Aba-dombot. Aminek tetején ott áll az a háromhajós bazilika, amely a Magyarságkutató Intézet régészeti kutatóközpontjának igazgatója, Makoldi Miklós szerint fehér falaival messzire ellátszott itt a hegyek és az Alföld találkozásánál.
Hogy hol lehet a Magyar Királyság harmadik uralkodójának sírja, arról csak feltételezések vannak. A 2020. október 12-én induló ásatások megszakítás nélkül folynak, az eredmények pedig bíztatók. A régész a sírhelyet a tizenhat méter hosszú és nyolc méter széles, keletre néző szentély elején sejti, mindjárt az épen maradt kettős lépcső után.
Ez volt a legelőkelőbb hely a templomban, és láthatóan nem is bolygatták meg a következő századokban zajló átépítések során. Makoldi a bazilika főhajójának a magasságát 16-20 méteresre teszi, a hajó hossza 45-50 méter lehetett az eddig kiásott falrészletek alapján.
Hasonlóan nagy méretekkel bírt a bazilikát balról övező kolostoregyüttes is, aminek alapterületét ötezer négyzetméterre becsülik. Ennek kerengője és kútja a jelenleg még romosan álló, vasbeton művelődési ház alá esik, amit ezért el fognak bontani.
Megkezdődött Dér József („Libás Jóska”), az egerszóláti téeszelnök ötvenes években épített kockaházának bontása is, amelynek építése során áldozatul esett az akkor már ismert rotunda, 11. századi körtemplom maradék falának a fele. (A téeszelnök pedig jól tudta, mit csinál, mert 1954-ben volt itt egy kisebb feltárás, és később hangoztatta is, hogy az ő háza Aba Sámuel sírja felett áll.)
Aztán a végül lilára színezett méretes hajlékot az örökösöktől megvette az önkormányzat, meg is kezdődött a bontása, így idővel azt is megtudhatjuk, milyen károkat okozott a templomtól balra eső, a kolostor területén lévő rotundában a falak és a pince építésével a falu akkori első embere.
Az egri múzeum régésze 1971-72-ben egy parkoló kialakítása okán dolgozhatott itt. Akkor, a később keresztelőkápolnaként használt körtemplom maradékait és a templom jobb oldalán egy kápolnát tártak fel, és azóta egy 2006-os kutatás kivételével nem történt itt sok minden.
Pedig Horváth-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója szerint éppen komplex volta miatt páratlan ez a helyszín, és feltárása után olyan szintű történelmi emlékpark épülhet ki ide, mint amilyet Székesfehérváron, Budán vagy Esztergomban is láthatunk.
A kolostor egyik, épségben megtalált faragott kő ajtókerete már össze van állítva, de találtak többet is ebből a fajtából, azokat is felállítják majd. Az előkerült pénzleletek az Árpád-kor elejétől egészen I. Ferdinánd idejéig pontosan fedik a kolostor létezésének idejét, amit természetesen a török pusztított el. A romokban a leletek alapján a 17. században vándorcigányok húzták meg magukat.
A főhajóban talált, éppen a sajtóbejárás idején feltárt 15. századi sírban lévő előkelő pár csontjait a későbbiekben archeogenetikai eljárásokkal fogják vizsgálni. A másfél mázsás, részleteiben ki nem faragott sírkövön ott van az Abák jellegzetes, turulos címere, amiből arra tudnak következtetni, hogy esetleg az 1450-ben elhalálozott Aba nembeli Kompolt János nyugodhatott itt.
Az ásatások most bemutatott legértékesebb darabja egy a Madonnát a gyermekével ábrázoló márvány dombormű töredéke Szűz Mária arcával, azzal az archaikus mosollyal, ami Makoldi Miklós szerint olyan szintű alkotás, mint mondjuk Reims katedrálisának szobrai.
