Kultúra
Online tigristár
A muzeológusok már a pandémia kitörése előtt felismerték a virtuális médiában rejlő lehetőségeket
Néprajz és social media címmel online beszélgetés zajlott a napokban a Facebookon, amelyre az Eötvös Lóránd Tudományegyetem (ELTE) Folklore Tanszékének két munkatársa: Ilyefalvi Emese és Bobák Szilvia olyan múzeumi szakembereket hívott meg, akik a Facebookon, az Instagramon vagy az online médiában végzik tudományos, illetve tudományos ismeretterjesztő munkájuk egy részét.
Berényi Marianna, a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa és a Magyar Múzeumok OnLine főszerkesztője tíz éve foglalkozik az online kommunikációval és annak módszertanával, amiről előadásokat is tart. Facebook-oldalán régészeti konferencia linkjét, múzeumi tárgyak képét, izgalmas történeteket, illetve a múzeumi online ismeretterjesztés hatékonyságához kapcsolódó közvélemény-kutatást oszt meg.
Mint mondta, szembeötlő, hogy az elmúlt év mennyi változást hozott abban a tekintetben is, hogy a múzeumi munkatársak közül sokkal többen jelentek meg az internetes térben felhasználóként, mint korábban, és ez az irány erősítette meg abban, hogy doktori disszertációjában a digitális adatok közreadásával foglalkozzon. Az általa követett online események közül példaként említette azt a Facebook-csoportot, ahol a covidosok álmait gyűjtik, illetve a 2016-os amerikai elnökválasztás időszakát, amikor több közgyűjtemény kampánycélokból összefogott, és együttesen arra kérték a lakosságot, küldjék el saját vagy családtagjaik választásokkal kapcsolatos személyes történeteit a múzeumoknak.
Frazon Zsófia, a Néprajzi Múzeum munkatársa az egyre ismertebb NEM A TIGRIS Facebook-csoport adminisztrátora. A közösség célja, hogy minél több tigrisábrázolást (999 példányt) sikerüljön múzeumi formában (adatokkal, személyes történettel, művelődéstörténeti háttérrel) összegyűjteni. Ezek között vannak élő állatokról készült tigrisfotók, kitömött nagymacska, plüssállatok, egy kert kapujában állomásozó kézimunkatigris fotográfiája, textilnyomatok, dzsungellé varázsolt panelházi erkély tigrise, német rajzfilmtigris és számos más csíkosbundájú.
A gyűjtésen túl menet közben a muzeológusok gondolkodását is megismeri, sőt magáévá teszi a több száz virtuális tigrisvadász. A csoport névjegyében Kenneth Hudson angol újságíró és muzeológus egy 1977-es írásában olvasható idézet áll: „A tigris a múzeumban az tigris a múzeumban, és nem a tigris.” Hudson a fordulatot a mindennapi valóság és a múzeumi világok közötti különbség érzékeltetésére használja. A múzeum terében ugyanis átalakul fikció és valóság, élő és élettelen viszonya, a reprezentáció és interpretáció kiemeli, keretezi és átértelmezi a hétköznapi valóságot, új és más jelentéssel tölti fel.”
A Néprajzi Múzeum, a MaDok program és a Lumen Kávézó még 2019-ben indított közösen beszélgetéssorozatot Tigris a múzeumban címmel, és közben alakult ki az online gyűjtőkampány. Frazon Zsófia korábban a Műanyag kiállítását is hasonlóan interaktív módon valósította meg. Míg a kiállítás értékes, beszédes tárgyakkal gazdagodott, az ajándékozók megtanultak „múzeumul”.
Kuti Klára, a Nemzeti Múzeum munkatársa néhány éve indította a #raktárszerda hashtaget, amely úgy működik, hogy a résztvevő múzeumok egyike szerdán kiposztol egy általa raktározott, kiállításon nem látható tárgyat, például egy régi stoppolófát, és válaszképpen a többi résztvevő is kiposztolhat egy hasonló vagy valamilyen logika szerint kapcsolódó gyűjteményi darabot, a kommentelők pedig, akik gyakran maguk is muzeológusok, értékes, tartalmas, szakavatott, de a humort sem nélkülöző hozzászólásokkal kísérik a közzétételt.
Szintén Kuti Klára nevéhez fűződik az Instagramon a Mindenmegvan című felület, ahol sokkal rövidebb szövegekkel szerepelnek múzeumi tárgyak. Mint Kuti Klára mindezek kapcsán elmondta, nem látja okát, hogy tudományos kutatóként bármely elektronikus felületet lebecsülje, minden felületet használ, amelyen értékes információkat, képeket tud eljuttatni a közönséghez.
Frazon Zsófia és Kuti Klára is úgy tartja, hogy tudományos munkájuk fontos részét végzik el online felületeken. A beszélgetés során abban is megegyeztek, hogy reggel fél nyolc felé érdemes posztolni, a célközönség egy része ugyanis ilyenkor, munkába indulás előtt a gépnél ül.
Smid Bernadett, aki szintén az ELTE Folklore Tanszékének munkatársa, a pandémia és a határok lezárása miatt az utóbbi hónapokban nem tudott eljutni spanyolországi kutatásainak helyszínére, de online mégis tud tájékozódni arról, témájában mi, hol tart a helyszínen.
A beszélgetésből azt is megtudhattuk, hogy a külföldi muzeológusok manapság gyakran a Twitteren adnak hírt kutatásaikról, és hogy az online felületek lehetőségeivel élve számosan közülük már jó ideje kiléptek a múzeum fedezékéből, és önállóan tartják a kapcsolatot a szakterületük és munkásságuk iránt érdeklődőkkel.
