Kultúra
Trianon-emlékkönyv a Kieselbach tavaszi tárlatán
Belelapozhatunk abba a díszalbumba, amelyet a magyar országgyűlés készíttetett köszönetképpen a békeszerződés revízióját felkaroló Lord Rothermere számára
A különleges történelmi jelentőségű iparművészeti remek mellett Aba-Novák Vilmos, Barcsay Jenő, Czigány Dezső, Czóbel Béla, Kernstok Károly, Rippl-Rónai József, Munkácsy Mihály, Ország Lili és más hírességek alkotásait tekinthetik meg az érdeklődők.
A Kieselbach Galéria és tavaszi tárlatának egyik felvállalt célja, hogy a határainkon túlra szakadt, vagy a magyar művészek külföldre került műveit is hazahozza, és bemutassa a nagyérdemű előtt. Ezt a vállalást most mindenek előtt azzal valósította meg, hogy a kiállítás és az aukció legérdekesebbnek mondható darabjaként belelapozhatunk abba a díszalbumba, amelyet a magyar országgyűlés készíttetett a trianoni békediktátum revízióját felkaroló Lord Rothermere számára.
A lord 1927. június 21-én a tulajdonában lévő londoni napilapban, a Daily Mailben hosszú cikket írt Magyarország helye a nap alatt címmel arról, mennyire elbántak a Nagy Háború győztes nagyhatalmai a történelmi Magyarországgal. A lord más alkalmakkor is hangoztatta a trianoni diktátum igazságtalanságait, így jóindulattól vezérelt tevékenységéért az országgyűlés 1928. március 15-i keltezéssel egyöntetűen határozatot fogadott el arról, hogy hivatalosan is köszönetet mondtak neki.
A pengős bankjegyeket tervező Jaschik Álmos festőművészt kérték fel arra, hogy készítsen e célból egy néhány lapot tartalmazó díszalbumot. Az ébenfa díszdobozba helyezett, piros szattyánbőrbe kötött hét pergamenlapon a magyar történelem királyai, hősi alakjai mellett ott vannak többek között az elveszett városok képei, és az országgyűlési határozat kétnyelvű szövege is. A díszdoboz peremén a Himnusz sorait olvashatjuk, antilopbőrből készült fenekén pedig a megcsonkított ország térképét láthatjuk az elvesztett városok „vércseppjeivel”.
A Magyar Hírlap kérdésére válaszolva Kieselbach Tamás elmondta, hogy ő a galéria elkötelezettségét és ügyességét látja a mögött, hogy ez az egyedi relikvia hazakerülhetett.
A kódexfestők precizitásával minden elemében kézzel festett műalkotás 1929-ben a külügyminisztérium révén jutott el Londonba, a lord családja pedig nagy becsben tartva meg is őrizte az utókornak.
A galéria vezetője arra számít, hogy a páratlan kortörténeti érték valamelyik magyar közgyűjtemény tulajdonába kerülhet hamarosan, megkeresés ebben az ügyben azonban még nem történt.
A Kieselbach Galéria tavaszi tárlatára kiadott katalógus a műtárgyak fotói mellett nagyjából hatvan tanulmányt is tartalmaz a művekről. A most kiállított jelentős alkotások között látható a Munkácsy-vázlat, amely a drámai Tépéscsinálók főalakjáról készült.
A mű legelőször Majovszky Pál gyűjteményében szerepelt Cézanne és Van Gogh grafikái mellett. A vallás- és közoktatási minisztérium művészeti osztályának vezetője, később a Magyar Művészet folyóirat szerkesztője aztán 1934-ben Szépművészeti Múzeumnak ajándékozta páratlan, kétszáz alkotást tartalmazó gyűjteményét.
A trianoni diktátum után a Felvidéken, Kassán maradt Jakoby Gyulától is szerepel egy nagyméretű, 1937-es aktkompozíció a kiállításon. Elrendezésében tetten lehet érni Cézanne fürdőzőket ábrázoló ismert műveit, de itt már megjelenik egy abszurd vonulat is. Az aukció egyik legszebb darabja Gulácsy Lajos 1902 körül festett nagy tájképe, a Felhőátvonulás – Emlékezés a tóparton. Ezt a különleges hangulatú, női alakot, ciprusokat és régi villát ábrázoló munkát egy magángyűjtő hozta be a kiállításra és árverésre.
A tavaszi tárlat és aukció vendége a téli aukcióhoz hasonlóan ismét Pados Gábor és az ő acb Galériája a vendége. A szombathelyi Pados, éppen az ottani képtár hetvenes években induló textilbiennáléira alapozva ez alkalommal három, eme műfajban is alkotó művész jórészt a hetvenes években készült alkotásaival színesítette a kiállítást. Szilvitzky Margit varrott és hajtogatott, geometrizáló művei mellett a Genfben élő Kuchta Klára sprőd, női formákat mutató szőtteseit és Hübner Aranka pliszírozott és selyemre nyomtatott munkáit láthatjuk.
A tavaszi anyagban jelentős szerepet kapott két szobrászművész alkotása is. Itt vannak a jövő évi velencei biennálén Magyarországot képviselő Keresztes Zsófia biomorf, apró csempékkel kirakott munkái, és itt van a neoavangard Pauler Gyula, aki Pszeudo sorozatában először az 1985-ben megválasztott szépségkirálynőről, a tragikus sorsú Molnár Csilláról készített gipszöntvény alapján bronzszobrot.
Két év múlva pedig a korszak szex- és fitness ikonjának, Bíró Icának is elkészítette a gipszmásolatát. A talapzaton, magas sarkú cipőben álló, így kétszázhat centiméteres, színezetlen gipszöntvény valóban különleges darabja ennek a tárlatnak. A Kieselbach Galéria tavaszi kiállítása júniusig, az aukcióig tekinthető meg.
