Kultúra

Még egy kör ifjúság

Paradoxon a mozis világban: két kategóriában is versenyez az Oscar-díjért az amerikai filmes iparral szemben létrejött dán iskola fenegyereke, Thomas Vinterberg alkotása

A dán film, mint olyan, szinte már önálló fogalommá nőtte ki magát az elmúlt évtizedekben, olyannyira sok, mostanra világhírűvé vált rendezőt, színészt és jobbnál jobb filmeket adtak és adnak minden évben a világnak.

Még egy kör ifjúság
A Még egy kört… középpontjában Martin (Mads Mikkelsen) áll
Fotó: Vertigo

A rajongóknak valóságos ünnep volt, amikor kiderült, Thomas Vinterberg legújabb filmjében ismét Mads Mikkelsen alakítja a főszerepet, hiszen ki ne emlékezne legutóbbi közös munkájukra, a 2012-es A vadászat című drámára, amelyért Mikkelsen teljes joggal el is nyerte Cannes-ban a legjobb férfi főszereplőnek járó díjat.

Legújabb, Még egy kört mindenkinek című mozijukkal pedig már 2020 decemberében taroltak az Európai Filmdíjakon, elnyerve a legjobb rendezésért, legjobb forgatókönyvért és legjobb férfi alakításért járó elismeréseket. Ezek mellé idén márciusban felsorakozott egy César-díj, az elmúlt vasárnap pedig a legjobb nem angol nyelvű filmnek járó BAFTA-díjat is bezsebelte az alkotás. Vinterberg és Mikkelsen minden bizonnyal tűkön ülve várja az április 26-i Oscar-gálát, hiszen a legjobb külföldi film és a legjobb rendező kategóriában is ringbe száll a Még egy kört mindenkinek, amelyet itthon a Vertigo forgalmazásában azonnal megnézhetünk, amint újranyitnak a mozik.

Thomas Vinterberg neve 1995-ben került be a filmes köztudatba, amikor Lars von Trierrel közösen létrehozták a Dogma 95 mozgalmat, amely lényegét tekintve Hollywood antitézise volt, radikálisan megfosztva a filmeket minden tartalmi és formai giccstől, technológiától, zsánersablontól – vagyis mindattól, amivé a populáris kultúra alakította a mozgókép művészetét. Gyakori és némileg jogos kritika ezzel szemben, hogy rámutatni valamire, ami rossz, majd az ellenkezőjét csinálni, önmagában nem teljesítmény. És hát ezek a filmek valóban nehezen élvezhetők voltak sokak számára: inkább dekonstrukciós kísérletnek voltak jók, amelyek mentén Vinterberg és Von Trier – meg persze számos más rendező is – új, saját filmnyelvet dolgozott ki, amely már kétségkívül túllépett és meghaladta az ellenművészeti funkciót. Ebben rejlik – főként – a dán filmek sikere.

A Még egy kört… középpontjában Martin (Mads Mikkelsen) áll, egy középiskolai történelemtanár. Őt látjuk, fásult hétköznapjait, kihűlt kapcsolatát feleségével és két fiával, unalmas óráit, amelyeken az érettségi előtt álló diákok az égvilágon semmit nem tanulnak már. Kiégett ember – azt hiszem, így nevezzük ma. Egy este azonban három kollégájával egy születésnapon szóba kerül Finn Skårderud norvég pszichiáter elmélete, amely szerint az ember a szükségesnél alacsonyabb véralkohol szinttel születik, és ha valaki folyamatosan 0,5 ezreléken tartja ezt a szintet, annak drasztikusan feljavul az életminősége.

A négy barát elhatározza, hogy közösen elvégzik a kísérletet, és minden hétköznap alkoholt fogyasztanak. Hogy egy ilyen történet magában hordozza a bukás lehetőségét, az nyilvánvaló. Vinterberg filmjeiben egyébként is tendenciózusan érezni lehet az első pillanatoktól a kibontakozó bonyodalmakat, a közelgő tragédiát. A négy férfi élete először valóban pozitív fordulatot vesz: Martin színt visz házasságába, az italtól felpezsdülve pedig performanszjellegű órákat kezd el tartani, diákjai legnagyobb megelégedésére. Mivel valamennyien pozitív következményekről számolnak be egymásnak, hamarosan eldöntik, kitágítják a kísérlet spektrumát, és magasabb véralkoholszint fenntartásával is megpróbálnak élni. 

A forgatókönyv végig titokban tartja, kinek az életét fogja végleg romba dönteni az alkohol, és a film erre vonatkozó nagy erénye annak a felvillantása, hogy a valódi függőség kibontakozása ritkán történik meg látványosan. De Vinterberg filmje csak látszólag szól az alkoholizmusról. A mottóul választott Søren Kierkegaard-idézet segít eligazodni a nézőnek: „Mi az ifjúság? Egy álom. Mi a szerelem? Ennek az álomnak a tartalma.”

A négy férfi valójában az emberi lét „részegsége”, a fiatalság után sóvárog, és egy félig már unalmasan és eseménytelenül leélt életet próbálnak felrázni – ehhez szolgál segítségül a dán filozófus, akinek központi témája volt a bukástól, a be nem teljesített tervektől és hibás döntésektől való félelem, egzisztenciális szorongás. Ezt a forgatókönyv nagyszerűen hangsúlyozza a végzős osztály folyamatos jelenlétével, vagyis a fiatalsággal, akik épp belépni készülnek a nagybetűs Életbe telis-tele az előttük álló élet gyakran illuzórikus reményeivel.

A négy főhős valójában újra fiatalnak, életvidámnak, felszabadultnak szeretné érezni magát, és persze ehhez a gátlásokat föloldó alkohol tűnik a legjobb megoldásnak, egy kísérlet alibijébe bújtatva. Ezért kivételesen megbocsáthatónak tartom, hogy a fordítók, akik az eredeti Druk címet – amely dánul a mértéktelen ivászatra utal – nem vették át, hanem az angolok által használt címet, ami nem csupán a kocsmai rendelésre utal, hanem arra is, hogy a főszereplők még egyszer kérnek maguknak egy kör fiatalságot.

A film formailag is nagyon élvezetes, drámai jellege ellenére tele van fanyar skandináv humorral, a kézi kamera pedig ezúttal is kiválóan kelti azt az érzetet a nézőben, hogy jelen van az eseményeknél. Mads Mikkelsen pedig egy ittas embernél sokkal embert próbálóbb szerepeket is eljátszott már kiválóan, így benne most sem csalódhatunk. A filmet lezáró jelenet, amelyben Mikkelsen táncra perdülve lubickol az életörömben, olyannyira katartikus, hogy hosszú-hosszú hetekig garantáltan az emberrel marad.

Még egy kört mindenkinek (Druk)
Dán filmdráma, 117 perc, 2020
R.: Thomas Vinterberg
10/9

Renée Zellweger és Brad Pitt is ott lesz

A hagyományokhoz híven a színészi kategóriák tavalyi győztesei, Joaquin Phoenix, Renée Zellweger, Brad Pitt és Laura Dern, valamint Bong Dzsun Ho, Halle Berry és Harrison Ford is díjátadóként működik közre a 93. Oscar-gálán, amelyet kevesebb mint két hét múlva rendeznek meg Los Angelesben. A ceremónia producerei, Jesse Collins, Stacey Sher és Steven Soderbergh a hét elején jelentették be annak a 15 sztárnak a nevét, akik díjátadóként csatlakoznak a rendhagyó műsorhoz – írta a Deadline című filmes portálra hivatkozva az MTI.

Az átadók között szerepel még Angela Bassett, Don Cheadle, Bryan Cranston, Regina King, Marlee Matlin, Rita Moreno, Reese Witherspoon és Zendaya. A producerek korábbi ígérete szerint az egész közvetítés olyan lesz, mintha egy valódi filmet nézne a közönség.  A 93. Oscar-gálát április 26-án rendezik meg a Los Angeles-i Dolby Színházban és a Union Pályaudvaron. Az érintett alkotók Londonból, Párizsból és valószínűleg más európai városokból is bekapcsolódhatnak majd. A gálát, amelynek további résztvevőit később jelentik be, az ABC csatorna fogja közvetíteni.
(PO)

Kapcsolódó írásaink