Kultúra

Nagyszombattól a Reáltanoda utcáig

Az Egyetemi Könyvtár és Levéltár titkait virtuális túrán tárták fel az érdeklődőkneka Földrajz Éjszakán – Eötvös Loránd sztereofényképeiből válogat az intézmény online tárlata

Április 9-én tartották országszerte a Földrajz Éjszakáját a Magyar Földrajzi Társaság szervezésében, ennek részeként többek közt az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Egyetemi Könyvtár és Levéltár virtuális túráján vehettek részt az érdeklődők. Megismerhettük a bibliotéka történetét, és olyan terekbe is bepillanthattunk, amelyek nyilvánosan nem látogathatók.

Nagyszombattól a Reáltanoda utcáig
Olvasóterem az 1876-ban átadott épületben, amelynek elkészültét I. Ferenc József császár a magánvagyonából támogatta
Fotó: MH

Péntek este és éjszaka ünnepelték világszerte a Földrajz Éjszakáját, amely programsorozathoz hazánk számos online rendezvénnyel csatlakozott. Ezek egyike volt az Egyetemi Könyvtár virtuális túrája. Az eseményen az érdeklődők előbb egy rövidfilmen keresztül betekintést nyerhettek az intézmény és az épület történetébe és titkaiba. A természetjárás szerelmesei ezután feltérképezhették az Eötvös Loránd nyomában című digitális kiállítást, amelyben Eötvös sztereofényké­peivel ismerkedhettek meg.

Mint megtudtuk, a Ferenciek tere és a Reáltanoda utca sarkán álló ELTE Egyetemi Könyvtárat, amely Skalnitzky Antal tervei alapján eklektikus stílusban épült, 1876-ban adták át. Ekkor ez volt az országban az első, csak könyvtári célra épült közösségi tér. Ha maga az épület a kiegyezés után készült is el, az egyetemi könyvtár mégis négyszázhatvan éves múltra tekint vissza.

Története Oláh Miklós esztergomi érsekkel kezdődött, aki a török elől Nagyszombatba menekült, és ott alapította meg 1561-ben a jezsuita kollégium könyvtárát. Egyetemi gyűjteménnyé 1635-ben vált, amikor Pázmány Péter a magánvagyonából létrehozta a nagyszombati jezsuita egyetemet. Kalandos úton került a könyvtári állomány előbb Budára (1777), majd Pestre (1784), hiszen Nagyszombat városát felégették, és menekülés közben is vesztek el könyvek, a jezsuita rendet pedig felszámolták a Habsburgok 1773-ban. Pesten a feloszlatott ferences rendház helyére kerülhetett az egyetemi könyvtár.

Az intézmény YouTube-csatornáján is látható rövidfilmből megismerhettük az épület külső jellegzetes jegyeit, formáit, az ablakaiból látható budai panorámát, belső funkcionális tereit, de a falakon látható fontosabb műalkotásokat, képeket is.

A könyvtárba lépve neoreneszánsz kőoszlopok közt haladunk el, a mennyezetet Lotz Károly sgrafittói díszítik. (Lotz gyakran használta ezt az eljárást, amelynek során az egymásra felvitt különböző színű festékek vagy vakolatok felső rétegét precízen visszakaparják, kikarcolják, így előtűnik a mélyebben fekvő réteg színe.) A tudományokat jelképezik az általa megfestett alakok. A lépcsőn az első szintre jutva a falakon olyan tudósok, szakemberek fotóit, arcmásait láthatjuk, akik egykor az egyetemi könyvtárban dolgoztak.

Eötvös Loránd szoknyában hegyet mászó lányait, Rolandát és Ilonát fényképezi
Eötvös Loránd szoknyában hegyet mászó lányait, Rolandát és Ilonát fényképezi
Fotó: Magyar Bányászati és Földtani

Felfedezhetjük köztük a néprajzkutató Reguly Antalt, Pray Györgyöt, akiről a Halotti Beszédet tartalmazó Pray-kódex kapta a nevét, valamint Bibó Istvánt is, aki, miután a szegedi egyetemről eltávolították, a könyvtárban kapott munkát, és innen indult a Parlamentbe 1956-os államminiszterré kinevezésekor. Vezetés közben az is kiderült, a bibliotéka úgynevezett teremkönyvtár, amely forma Nyugat-Európában már elavultnak számított a 19. század második felében, de eleganciája és szépsége miatt mégis ezt választották.

A nagyterem galériáján a középkorú Ferenc József egész alakos képét láthatjuk, Than Mór alkotását. A császár a magánvagyonából adományozott pénzt a könyvtár felépítésére, ezért még a Rákosi-korszakban is megvédte az őt ábrázoló festményt az akkori főigazgató, Mátrai László. Vörös drapériával takarta le a képet, és egy Rákosi-címert helyezett el azon.

Amikor a könyvtár régi teológiai és filozófiai könyveit el akarták távolítani a rákosista „tisztogatások” során, Mátrai azt javasolta a politikai vezetésnek, hogy a könyveket használják a valláskritika és az ateizmus kutatására. A páratlan értékű kötetek – például ezerszáz ősnyomtatvány, tizennégy Corvina és több tízezer különleges értékű régi kiadvány – így megmaradhattak az utókornak.

A második világháborúban csodával határos módon nem sérült meg a könyvtár, a negyvenes évek végétől pedig technikai felszereltsége Magyarországon a legmodernebbnek számított. A múlt századi modern idők emlékét őrzi az 1959-ig használt, most is megtekinthető csőposta, amely a házitelefon-hálózattal kiegészítve jelentősen felgyorsította a keresett könyvek olvasóhoz való eljuttatását.

A második emeletre a „Mátrai-lift” vitte az egykori főigazgatót és vendégeit, ugyanis 1984-ig (Mátrai haláláig) e szint mintegy kétszáz négyzetméterén lakott a könyvtár mindenkori vezetője – de az épületben további lakásokat is kialakítottak a dolgozók számára. A főigazgatói lakás helyén ma tárgyaló, több iroda, könyvraktár található. A tárgyaló falán a könyvtár átadása utáni bekeretezett fotográfiák, az egyetem alapítólevele és a 2018-ban odaítélt Magyar Örökség-díj láthatók. Az egyetemi könyvtár az egyetemen folyó oktatást, nevelést és kutatást szolgálja, de bárki számára látogatható.

A virtuális túrát követően az intézmény digitális tárlatának köszönhetően időutazáson is részt vehettünk. Az Eötvös Loránd nyomában című online kiállítás – amely májusig mindenki számára elérhető a könyvtár honlapjáról – a tudós sztereofényképein keresztül mutatja be életének egy kevéssé ismert szegmensét.

Noha Eötvös Loránd fizikus volt, az 1880-as évektől készített fényképein nemcsak műszereket és kísérleteket láthatunk: megörökítette kirándulásait, hegymegmászó lányait, a nyaralásain látott mediterrán vidékeket, valamint Budapest mára eltűnt utcácskáit ugyanúgy, mint frissen átadott körútjait. A Schlay Georgina által összeállított anyag válogatás Eötvös körülbelül négyezer darabos sztereofénykép gyűjteményéből.

Kapcsolódó írásaink