Kultúra

Máshol üléseznének ma a képviselők, ha Andrássy gróf nem szól bele a döntésbe

Az Országház építésére kiírt pályázatra beérkezett tervek közül sokáig egy neoreneszánsz épületrajz állt nyerésre

Amikor az Országház építésére 1881-ben kiírt pályázatra beérkeztek a tervsorozatok a Miniszterelnökség Segédhivatalába, az „állan­dó országház építése érdekében működő országos bizottság” egy tervet sem talált, amely változtatás nélkül a kivitel alapjául szolgálhat­na, az öt-ötezer forintos díjakat ezért több pályázónak, a legjobb tervek megalkotóinak ítélték oda, a kiválasztott rajzokat pedig tovább alakítgatták.

Máshol üléseznének ma a képviselők, ha Andrássy gróf nem szól bele a döntésbe
Otto Wagner és két építésztársa terveiben az üléstermek elrendezését kifogásolták
Fotó: MNL

A bírálatnál a funk­cionális elemzés játszott fontos szerepet, az Országház stílusának kérdése akkoriban nem merült fel. Steindl Imre alkotása Alkotmány I. jeligére érkezett, amely egy olyan neogót épületet ábrázolt, amely alacsonyabb, „nyomottabb” volt a mai Parlamentnél. Az architektúra külsején véghezvitt legszembetűnőbb változás a tornyokat érintette, amelyek kupola helyett végül hegyes sisakot kaptak. A szintén nagy népszerűségnek örvendő Scti Stephani regis jeligéjű terv Otto Wagner bécsi építész, Bernt Rezső és Kallina Mór nevéhez fűződik.

Ez a neoreneszánsz pályamű nyerte el leginkább a bírálók tetszését, akik többször kiemelték az építmény szépségét. Kifogásolták azonban az alapelrendezést, az üléstermek egymástól való túlzott távolságát, ugyanis Wagner a termeket a hosszan elnyúló épület két végébe helyezte. Versenyben volt továbbá Schickedanz Albert és Freund Vilmos Alkotmány II., valamint Hauszmann Alajos Patres conscripti jeligével ellátott pályamunkája is.

A kérdést végül Andrássy Gyula gróf döntötte el, aki egy az angol parlamenthez hasonló épületet szeretett volna. Bár a gróf csupán tagja, nem vezetője volt a bizottságnak, mégis elég befolyással rendelkezett ahhoz, hogy érvényesítse akaratát, s végül így lett a Steindl-féle neogótikus pályázat a győztes.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom