Kultúra

Hetvenöt éves a Kossuth-díjas Koltai Lajos, a fény festője

Szabó István állandó alkotótársának speciális világítástechnikáját „lajosingolásnak” nevezte el az amerikai szakma

A hetvenes évek óta meghatározó szereplője a magyar filmtörténetnek, korszakalkotó művész, a nevével fémjelzett megvilágítási technika, a „lajosing” az amerikai szakzsargon része: Koltai Lajos „Sutyi” pénteken ünnepli hetvenötödik születésnapját.

Hetvenöt éves a Kossuth-díjas Koltai Lajos, a fény festője
Ma már inkább rendezőnek tekinti magát
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

Budapesten született 1946. április 2-án. Becenevét édesapjától kapta, később iskolatársai, majd kollégái, tisztelői is így szólították. Már gimnazistaként amatőr filmes volt, majd 1965-ben felvételt nyert a Színház- és Filmművészeti Főiskola operatőr szakára, ahol a legendás Illés György tanítványa lett.

Többször nyilatkozta, hogy Illést ma is mesterének vallja. Vizsgafilmje 1970-ben az Agitátorok volt, ezután a Mafilmnél dolgozott. Még egyetemistaként megnősült, 1969-ben vette el Bordás Katalint, akitől két lánya született. Feleségét ötvenkét év házasság után, idén március elején veszítette el.

Operatőrként olyan neves rendezőkkel dolgozott együtt, mint Maár Gyula (Déryné, hol van?), Mészáros Márta (Örökbefogadás), András Ferenc (Veri az ördög a felségét), de ő fényképezte az azóta klasszikussá vált Megáll az időt, Gothár Péter kultfilmjét is.

Különleges munkakapcsolat fűzi Szabó István rendezőhöz, együttműködésükből olyan klasszikusok születtek, mint a Bizalom, az 1981-ben Oscar-díjat nyert Mephisto, majd a trilógia további két része, a Redl ezredes és a Hanussen, továbbá A napfény íze vagy a Csodálatos Júlia. Legutóbb a tavaly bemutatott Zárójelentésben dolgoztak együtt.

Az 1980-as évek közepétől dolgozott az Egyesült Államokban is, ahová a magyar származású Luis Mandoki hívta. Amerikában fényképezte többek közt a Ha a férfi igazán szeret és A gyönyör rabjai című filmeket. Az olasz Giuseppe Tornatore rendezővel készítette Az óceánjáró zongorista legendáját, majd Monica Bellucci főszereplésével a Malenát, amelyért 2001-ben Oscar-díjra jelölték.

Koltai Lajos kiválóan alkalmazza a sötét és világos tónusokat, a belső terek megvilágításában a világon a legjobbak közé tartozik. Különleges ismerője a fénynek, képeivel megteremti a film alaphangulatát. Speciális megvilágítási technikáját, amelyet az anekdota szerint egy szobába beszorulva dolgozott ki, „lajosingolásnak” hívja az amerikai szakma. Lényege, hogy a díszletelemek, főleg bútorok bevilágítása szép, puha reflexfényt eredményez, ami egyfajta lágy derengést adhat a szereplők arcának.

Ahogy a közelmúltban adott interjúiban elmondta, ma már inkább rendezőnek tekinti magát. Első filmjét 2004-ben rendezte az irodalmi Nobel-díjas Kertész Imre Sorstalanság című regényéből, operatőre Pados Gyula volt. Ezt követte három évvel később Glenn Close, Meryl Streep és Vanessa Redgrave főszereplésével az Este.

Művészete elismeréseként 1977-ben Balázs Béla-, 1985-ben Kossuth-díjat kapott. Budapest és Eger díszpolgára, tagja az Amerikai Filmakadémiának és az Operatőrök Egyesületének, 2016 óta a Nemzet Művésze. A megújult Színház- és Filmművészeti Egyetem osztályvezető tanára. Munkásságáról 2001-ben könyv jelent meg A fény festője címmel.
 

Kapcsolódó írásaink

Történt ami történt, megyek tovább az utamon

ĀSoós Péter politikailag motivált leszámolásnak tartja, hogy a baloldali ferencvárosi vezetés eltávolította a Pinceszínház éléről, de nem rágódik a múlton, lelkesen és felelősségtudattal készül az oktatásra