Kultúra
Trianon-relikviákkal emlékezik a Néprajzi Múzeum
Az intézmény minden évben felidézi alapítását, Xántus János 1872. március 5-i igazgatóőri kinevezését
Ennek kuriózuma, hogy a történelmi eseményt és annak körülményeit, illetve következményeit körbejáró tanulmányok, illetve olyan források, mint a Kós Károly, Zágoni István és Paál Árpád által jegyzett híres programirat, a Kiáltó szó 1921-es korrektúrapéldánya mellett a személyes emlékezés tárgyait is bemutatja falvédőktől füzeteken át a társasjátékokig. A Néprajzi Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Hadtörténeti Múzeum és Intézet, illetve a Székely Nemzeti Múzeum gyűjteményére épülő felületen jelenleg háromszázharminc tárgy, dokumentum és fénykép, valamint azok leírása található meg, mindenki számára elérhetően.
„Széles körű intézményi együttműködéssel, közös gondolkodással változhat a Trianonról, annak hatásáról mára kialakult kép” – hangsúlyozta Kemecsi Lajos főigazgató. Hozzátette: a trianoni békediktátum a magyar társadalmi átalakulás történetének kiemelt jelentőségű eseménye, amely nyilvánvalóan befolyásolja napjaink viszonyait is. „Meggyőződésem, hogy az adatbázist összefogással létrehozó múzeumok társadalmi szempontból értékes és fontos küldetést teljesítettek munkájukkal” – emelte ki.
Amint az intézmény közleményéből kiderült, a projekt sikeréhez komoly digitalizálási, adatbeviteli, szerkesztési és informatikai-adatbázisfejlesztési feladatok társultak. Mindamellett a Néprajzi Múzeum továbbra is arra törekszik, hogy
a költözéssel párhuzamosan korszerű tudományos eredményeit minél szélesebb körben ismertté tegye
a 2022-es megnyitásig.
