Kultúra

Ókori történet igazságról, bosszúról és a túlélésről

Jót tett volna, ha a nőket kiszabadítják az elhasznált dramaturgiai sablonok fogságából

Látványos történelmi sorozatot készített a Róma megalapítását megelőző időszakról Matteo Rovere. Az olasz rendező nem először nyúl ehhez a témához, 2019-ben mutatták be az általa készített Romulus és Remus: Az első király című kétórás, belga–olasz történelmi filmet.

Ókori történet igazságról, bosszúról és a túlélésről
A főhős sorsa arra a kérdésre épül, a bosszú beteljesedése hozhat-e megnyugvást
Fotó: HBO

Az HBO-n január vége óta hetente vetített, az HBO Gón teljes egészében elérhető tízrészes sorozatában most a történet előzményeit fejti ki. A brutális, vérgőzös világot a Sky Italia produkciójában három szereplő sorsán keresztül ismerhetik meg a nézők: a trónörökös Lemost az igaz­ságosság, az összetört szívű Iliát a bosszú, az egykori rabszolga Wirost pedig a túlélés hajtja.

A birodalom kialakulása előtt Róma területén állandósultak a hatalmi harcok, a királyok között nagy volt a feszültség, ezért a törzsek kiemelnek maguk közül egy vezért, Numitort, Romulus és Remus nagyapját, hogy megteremtsék a békét, és elindulhassanak a fejlődés útján. Amulius, Numitor öccse összeesküvést sző, hogy magához ragadja a hatalmat, megvakíttatja és elűzi a királyt, majd rátámad unokaöccseire, hogy biztosítsa helyét a trónon. Lemosnak menekülnie kell, és ahhoz, hogy visszatérhessen, valódi vezetővé válhasson, előbb a gyásszal és a bűntudattal kell megküzdenie.

A másik főszereplő Ilia (más néven Rhea Silvia, az ikrek anyja), Amu­lius lánya, akit arra kényszerítettek, hogy Vesta-szűzként élje az életét. A lány karakterét feminista tulajdonságokkal ruházták fel az alkotók, nem hajt fejet a férfiak akarata előtt, magához veszi az irányítást. A főhős sorsa valójában arra az örök kérdésre épül, hogy az önbíráskodás és a bosszú beteljesedése vajon elhozza-e a megnyugvást.

A sorozat talán legérdekesebb karaktere a korábban rabszolgaként élő Wiros, akit férfivá válásának küszöbén ismerhetünk meg. A fiúval könnyen azonosul a néző: Wiros nem erre a brutális világra termett, gyenge testalkatú, de okos fiatal férfi, így számára a fondorlatosság jelenti az egyetlen esélyt a túlélésre.

Karaktere a sorozat végére megváltozik, megtalálja gyökereit, identitását, és ebből erőt merítve igazi harcossá válik, személyiségében a találékonyság, az empátia és a harci szellem keveredik. A történet narratívájának egyik legszebb eleme a Lemos és Wiros között szövődő, egyre mélyülő barátság, amely megmutatja, milyen sok mindenre képes az ember, ha van kire számítania.

A produkciót érdemes eredeti nyelven megnézni, mert a szereplők a latin egy archaikus dialektusában beszélnek, ami erősíti a nézők időutazás-érzését, és különleges atmoszférát teremt. Rovere arra törekszik, hogy úgy rekonstruálja a legenda mögött rejlő valós világot, hogy közben a mitikus elemeket is ábrázolja. A rendező a mitoló­giai alakokat „lehozza a földre”, emberivé változtatja A farkasanyát pél­dául Rumián, a farkas istennőn és az őt imádó törzsön keresztül fonja bele a történetbe.

Rovere képi világában is igyekszik ügyelni a hitelességre, a Vesta-templomot hat hónapig építették régészek bevonásával, sár- és szalmakunyhóból körülbelül húszat készítettek a díszlethez, a ruhákat pedig hagyományos eszközökkel, kézzel festették. Mindemellett a rendező erősen naturalista ábrázolásmóddal dolgozik, a sorozatban a kegyetlen korhoz illően vérből és gyilkolászásból nincs hiány.

A színészi játék alapvetően hiteles, Wiros karakterfejlődését kiválóan mutatja be Francesco Di Napoli, az Iliát alakító Marianna Fontana (képünkön) pedig játékában rendkívüli módon dolgozik a düh érzésével, szemei jól tükrözik a lelkét tépázó belső változásokat.

A történetet gyengíti, hogy hiányoznak belőle az összetett női karakterek, akik a saját útjukat járják, és nem csak azért vannak ott, hogy beteljesítsék a manapság divatos kliséket vagy mellékszereplőként igazgassák a főhősök sorsát. Sok film készült a közelmúltban harcossá vált fiatal lányokról, akik nem hajolnak meg a férfiak akarata előtt, akik tökéletes hajfonattal, kilátszó hassal küzdenek egy patriarchális világban az igazukért, csakhogy Ilia bosszúhadjáratát számtalanszor láthattuk már a vásznon, ez a narratíva mára kiüresedett.

Találkozhatunk a történetben ármánykodó királynéval és meztelen fiatal lányokkal is. Ábrázolásuk – a hozzászólások alapján legalábbis – elérte a kívánt hatást, eladhatóbbá tette a produkciót azok számára, akik kifejezetten keresik az efféle jeleneteket a naturalista történelmi sorozatokban. Jót tett volna a produkciónak, ha a nőket kiszabadítják az elhasznált dramaturgiai sablonok fogságából, és Wiroshoz hasonlóan érdekessé teszik őket ebben az egyébként izgalmas és látványgazdag történetben.

Romulus
Olasz történelmi sorozat, 2020
Keddenként az HBO-n
R.: Matteo Rovere
10/7
 

Kapcsolódó írásaink

Egyetlen szabály

Ā„Emlékezetpolitikailag is fontos lenne feldolgoznunk Trianont” – nyilatkozta lapunknak Fonyódi Tibor, a Nemzeti Filmintézet forgatókönyv-fejlesztési igazgatója, az SzFE osztályvezető tanára