Janómanó és a Fekete Fergeteg

A gyermekeknek szánt mesék, rajzfilmek a hagyományt, a tudást, a tapasztalatot, a szabályokat adják át mesés történet formájában, illetve visszatükrözik a gyermek számára magát a gyermekiséget, a szépséget, kedvességet, játékosságot. Az epizódok megtekintése után egyértelművé vált, hogy ez a széria nem ilyen. Nem a múlttal, hanem a modern kori szorongással foglalkozik, a sötét árnyakkal, amelyek a bizonytalan jövőt szegélyezik sokak félelmeiben.

A történetben Janómanó a Csupalomb erdő gondnoka, aki összegyűjti a hajnali harmatcseppeket, és laboratóriumában ezekből és gyógynövényekből készít elixírt, kenőcsöt, teát. Hanem egy hajnalon eltűnnek a harmatcseppek, és Janó barátjával, Zizgő Zizzenccsel, a szentjánosbogárral elindul világgá, hogy megtalálja az elveszett cseppeket. Vándorlásuk során egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a Fekete Fergetegben utazó Sötét Mágus cselszövésével van dolguk.

Herkó Attila és Miklósy Zoltán rendező-forgatókönyvíró animációs sorozata 2020 novemberére készült el a Magyar Média Mecenatúra Programban, és első hat része december vége óta látható a YouTube-on. Május végéig a többi epizód is elérhetővé válik. A forgatókönyvíró-rendező páros a Tankcsapdának és más együtteseknek is készített már sikeres klipeket. Emellett Miklósy Zoltán a Szőrmókovi című sorozat alkotójaként is ismert.

Janómanó világában a természet, a természettudomány, a mágia, a sci-fi és a gyermekmese világ között teremtődik összefüggés. Sapkabojtja például portállá tud aktiválódni napsugár hatására, és a két főhős így bárhová el tud jutni. Zizzencsnek, a szentjánosbogárnak pedig egy villanykörte van a potroha vége helyén, nehogy megfeledkezzünk arról, hogy a villanyáram és a fény is a természet része, attól függetlenül, hogy bevittük a civilizációnkba.

A rajzfilm képi világában elegyedik a 2D-s és 3D-s technika, a környezet inkább filmesen, természethűen, csak kicsit „édesítve” jelenik meg. A pufók erdei manók és a többi pozitív hős a gyermekkönyvek illusztrációinak tradícióit követve mívesen, színesen, kontúrosan, egyetlen kerek képi világot alkotva jelennek meg, míg a pozitívvá változtatható figurák már kicsit a Marvel-filmek maszkos-páncélos hőseit idézik. Átmenetet képez CikkCakk, a Joker-arcú kígyó, a negatív szereplők pedig, mint Zimank, a gonosz hóbábu vagy az űrhajószerű járművön a Sötét Mágus vezényletével érkező lények elrajzoltan, hevenyészetten, ködszerű felhőben látszanak, ezzel is aláhúzva, hogy a készítők szerint a rossz, a gonosz által teremtett megfélemlítés nem ugyanolyan létező dolog, mint mi.

Tudjuk az alkotóktól, hogy először a nagyszerű szinkronhangokat vették fel, és utána köréjük készítették a filmet. Janómanó hangja Harsányi Gábor, a kissé kotnyeles mesélőé Epres Attila, a Sötét Mágusé Reviczky Gábor, Zizzencsé Szokol Péter, Rén Iréné, a rénszarvasé pedig Kocsis Mariann. De egyedül Kerekes József briliáns CikkCakk kígyója tudja teljesen elfeledtetni a szöveg, a párbeszédek és a varázsversikék reménytelen sekélyességét, humortalanságát, a történet fordulatainak laposságát. A sorozatban többször is megtörténik az a csoda, hogy a Janóék által legyőzött negatív szereplőből valahogy kiesik egy harmatcsepp, amit nem tudott felhasználni gonosz terveihez, de sosem derül ki, mire kellett neki, és mi mindenre jó a harmatcsepp, így újra meg újra megfogalmazódhat a nézőben a kérdés, hogy tényleg megér-e egy világjárást ez a harmatkeresés.

A főcímdal esetében sajnos a színészek igyekezete és a képsor érdekessége sem elég ahhoz, hogy ne vegyük észre egy Romhányi József-, egy Csukás István- vagy egy Lázár Ervin-mese pompás sorainak, humorának, nyelvi igényességének bántó hiányát. A gyermeki világ, a derű, a játékosság visszatükrözésével is adós a sorozat, a színészek igyekeznek ebben is egyensúlyt teremteni, de csodát tenni nem tudnak.

A sorozatot négy-ötéves kortól fölfelé minden családtagnak ajánlják az alkotók. De ahogy sokan a Piroska és a farkast sem tartják gyerekeknek való mesének (valójában nem is mese, hanem beavatási ceremónia volt), talán CikkCakk vagy a Sötét Mágus nyomasztó hangulatú machinációit sem szívesen mutatják meg egy óvodáskorú gyereknek. Viszont a nagyobbak számára, akik a szorongató helyzeteket már jobban kezelik, a szöveg és a dalok ötlettelensége teheti kevéssé vonzóvá Janómanóék történetét.