Kultúra
Online tárlaton a szentpétervári Fabergé Múzeum titkai
Barangolás a világ legszebb múzeumaiban. A szentpétervári intézményt nemcsak a benne őrzött tojások, hanem egyéb történelmi műkincsek miatt is érdemes megtekinteni
Az Észak-Velencéjének is nevezett Szentpétervár belvárosában, a nemrég felújított 18. századi Suvalov palotában található a Fabergé Múzeum. A francia származású orosz ékszerész, Peter Carl Fabergé kivételes tehetségének szentelt intézmény létrehozása a Link of Times Alapítványnak köszönhető. Viktor Vekselberg üzletember 2004-ben vásárolta meg az amerikai Malcolm-család tulajdonában lévő Fabergé-tojásgyűjteményt százmillió dollárért (kb. harminc-milliárd forint).
Ezt követően kezdődött meg az orosz dekoratív iparművészet és képzőművészet kollekciójának bővítése és kiállítása. A gyűjtemény ma több mint négyezer alkotást számlál, amely valamilyen módon mind kapcsolódik a Romanov-ház történetéhez.
Többféleképpen lehet virtuális sétát tenni a múzeumban. Egyrészt az intézmény csatlakozott a Google Arts & Culture felületéhez, ahol az ott található Fabergé-tojásokat és a dohánytartó dobozgyűjteményt csodálhatjuk meg magyarázó szövegekkel és képnagyításokkal.
De felmehetünk az intézmény honlapjára is, ahol korszakok, alkotók, anyagok, múzeumi szobák szerint kereshetünk rá a műtárgyakra. Emellett online nézelődésünket érdemes a YouTube videómegosztón is folytatni, ahol lenyűgöző svenkeken keresztül csodálhatjuk meg az épület impozáns belső tereit és a kiállított kincseket.
A legtöbben a legendás Fabergé-tojások miatt térnek be a múzeumba, amelyből kilenc található a gyűjteményben. Az első ékszerdobozt 1885-ben alkotta meg Fabergé III. Sándor cár parancsára, aki feleségének szeretett volna húsvétra kedveskedni az ajándékkal. A tömör arany tojást finom, fehér zománcréteggel fedte be, belsejébe egy aprócska tyúkot helyezett.
A madárka újabb meglepetést rejtett: a cári korona miniatűr mását. A nem mindennapi dobozkának óriási sikere lett, az udvar azt követően minden évben rendelt tojást az ékszerésztől. A vállalkozást állami pénzből finanszírozták, egy-egy műalkotás elkészítése akár egy évig is tarthatott. Formaviláguk évről-évre egyre ötletesebb és bonyolultabb lett, kialakításukhoz rubint, smaragdot, aranyat, ezüstöt és más drágaköveket és nemesfémeket használtak.
A múzeumi kollekcióban vannak díszes tubákos dobozok, ékszerek, kiegészítők, használati tárgyak és zománcok is, amelyeket a 19–20. század legjobb orosz ékszerészei – többek között P. Ovchinnikov, I. Khlebnikov, A. Kuzmichev, a Grachev testvérek készítettek. Emellett itt található Feodor Ruckert, a művészi zománc kiemelkedő moszkvai mesterének legnagyobb múzeumi gyűjteménye is.
A Suvalov-palotában fellelhető, gyönyörűen megmunkált tubákos dobozok egy része még jóval a francia származású ékszerész felemelkedése előtt készültek. Ezek a tárgyak különleges helyet foglalnak el Szentpétervár ötvösművészetének történetében.
Carl Fabergé sokszor hangoztatta, milyen nagyra értékeli elődeit, munkáikban inspirációs forrást talált. Sokszor javította a császári kincstár különböző tárgyait, így hosszú ideig tanulmányozhatta a szentpétervári mesterek megoldásait. A kollekcióban egészen különleges darabok is helyet kaptak, például az a teknőspáncélból készült tubákos doboz, amelyet firenzei mozaiktechnikával, arany és féldrágakövekből készített rovarokkal díszítettek.
A gótikus terembe „lépve” megcsodálhatjuk a múzeum különleges ikonokból és más szakrális alkotásokból álló gyűjteményét, amely százötvenöt tárgyat számlál. Ezek többségét a huszadik század fordulóján készítették, de különleges történelmi jelentőséggel bír a gyűjtemény egyik legrégebbi darabja, a Krisztus Pantokrátor ikon, amelyet már a tizenhatodik században megalkottak.
A cári ékszerész életútja
Carl Fabergé Gustav Fabergé szentpétervári ékszerész fiaként született. A család a fiú születése után néhány évvel elhagyta Oroszországot és Drezdába költözött, a pétervári ékszerműhely ennek ellenére továbbra is működött. Carl huszonhat évesen visszament szülővárosába, ékszerészmester lett, s folytatta a családi vállalkozást. Műveivel a cár egy moszkvai kiállításon találkozott, ahol elvarázsolta őt a mester munkássága. A legenda szerint Fabergé olyan részletgazdagsággal alkotta meg egy Kr. e. 4. századi arany karperec mását, hogy az uralkodó nem tudta megkülönböztetni az eredetitől. Az orosz forradalom idején 1917-ben vállalkozását államosították, a család 1920-ban Svájcba menekült. Az ékszerész még abban az évben elhunyt. A bolsevik kormány munkáinak nagy részét külföldi valutáért eladta, így az örökség egy része azóta is külföldön van, állami és magángyűjteményekben.
(JMZS)
