Kultúra

Ma nyolcvan éve született Gion Nándor író

Prózáján átüt a ki nem beszélt múlt fájdalma és a széles mesélőkedv

Ma nyolcvan éve, hogy a bácskai Szenttamáson (ma Szerbia) megszületett Gion Nándor író, nagy mesélőink egyike.

Ma nyolcvan éve született Gion Nándor író
Sodró lendülettel mesélt regényeiben a közép-európai sorsról
Fotó: Gion-emlékház Archívuma

Életművében sodró lendülettel írta végig a huszadik századi közép-európai sorsot – délvidéki magyar szemszögből. Elsőként mert írni a Bácskában a háború után történt vérengzésekről, amely a magyar és a sváb lakosságot sújtotta. Prózáján átüt a ki nem beszélt, ki nem engesztelt, szőnyeg alá söpört múlt fájdalma éppúgy, mint az a fajta nézőpont, amely szerint még a legdrámaibb helyzetben is mindenkinek van valamilyen igazsága, és újra meg újra megmutatkozik a bácskaiak – dél-alföldiek semmi mással össze nem téveszthető életöröme és életereje, mélyen megélt keresztény hite, erkölcsisége, egyszerű emberi jósága, megörökölt bölcsessége, amely mindenféle megingás után mégiscsak győzedelmeskedik.

Gion Nándor a határon túl élő alkotók közül elsőként kapott József Attila-díjat, még a rendszerváltozás előtt, és ma már a Nemzeti alaptantervhez kapcsolódó kerettantervben is benne van, a középiskolai irodalomtankönyvekben teljes fejezet foglalkozik életművével, sőt a tizenkettedikes gimnáziumi szöveggyűjteményben tőle szerepel a legtöbb szépprózai szöveg.

Kötetei folyamatosan jelennek meg a Magyar Napló Kiadónál (Ezen az oldalon), illetve a Magvetőnél (Latroknak is játszott regénytetralógia kötetei) és a Napkút Kiadónál (az életműkiadás újabb kötetei), hangjátékai rendszeresen hallhatók a Kossuth rádióban – idén február elsejétől például a Zongora a fehér kastélyból című regényének adaptációja kerül adásba. Ma a Pesti Tévén látható a róla készült portréfilm András Ferenc rendezésében.

Aki olvasta például Virágos katona, illetve Rózsaméz című vagy „ifjúsági” regényeit, novelláit, senkiével nem téveszti össze magával ragadó stílusát, sajátos iróniával fűszerezett humorát.  

A Gion Nándor regényeiből készült filmek (Postarablók, A kárókatonák még nem jöttek vissza vagy a Sortűz egy fekete bivalyért) sikerrel szerepeltek fesztiválokon, de a magyar tévénézők közül is sokan emlékeznek rájuk. Virágos katona című regényéből végül nem lett film, és éppen a közelmúltban fordították le több világnyelvre. 2007 óta tízkötetesre tervezett életműkiadása készül, amely a Latroknak is játszott című tetralógiával kezdődött, és most a hetedik kötetnél tart.

Kapcsolódó írásaink

Forgatókönyvek és kéziratok

ĀGion Nándor javítás nélkül, egy lendülettel írta meg szövegeit – mondta lapunknak Kurcz Ádám István, a vajdasági író tízrészes életműsorozatának szerkesztője

A filmrendezést nem lehet tanítani

ĀÉletünk legszebb nyara volt – vall András Ferenc a délvidéki íróval közös filmes munkáról – Temesi Ferenc 49/49 című regényéből készülhet a nagy generációról szóló zárófilmje

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom