Kultúra

Népmesekönyv-sorozatot indított a Hagyományok Háza

A Ráduly János gyűjtötte történetekből álló kötetek ma már szinte csak antikváriumban, könyvtárban hozzáférhetőek

Hallgasd! Olvasd! Mondd! címmel népmesekönyv-sorozatot indított a közelmúltban a Hagyományok Háza, amelynek első darabja a Kibédi népmesék Ráduly Jánostól.

A Kis-Küküllő mentén, Kibéden él a nyolcvanhárom éves Ráduly János, aki
a kolozsvári egyetem elvégzése után lett a falu magyartanára, és néprajzkutatóként, költőként, műfordítóként szaporította úgy a kötetei számát, hogy éppen a hatvanadikat írja. A nyolcvanas évektől Erdélyben több generáció is az ő olyan Kis-Küküllő menti gyűjtésein nőtt fel, mint a Tündérszép Mosolygó Ilona (1980), a Villám Palkó (1989), a Táltos Marika (1993), Szép Magdolna (1994), A király táncos lovai (1995), a Gyöngyvirág királyfi (2000), Az igazat éneklő madár (2001), Az igazságos hazugság (2004), A tulipános láda és a kiskendi Fülöp Károly népmeséi (2005). A Ráduly-mesekönyvek ma már jószerivel csak antikváriumban, könyvtárban hozzáférhetőek.

Ráduly János igyekezett minél pontosabban, hűségesebben leírni az adatközlőktől felvett meséket, de némiképp meg is simította a leírt szövegeket, kivette a nyelvbotlásokat, kiszólásokat annak érdekében, hogy minél olvasmányosabb legyen a nyomtatásra szánt anyag, de nem dolgozta át olyan mértékben a hallottakat, mint például Benedek Elek vagy a Grimm-testvérek. Azokat, amelyeket utóbbiak adtak közre – mint a kötet bemutatóján Gombos Péter, a Szent István Egyetem tanára elmondta – nem is tekinthetjük népmeséknek, hanem inkább feldolgozásoknak. A kötetben szereplő huszonegy történet végén mindenhol ott a mesemondás helyszíne, a mesélő neve, életkora és még az is, hogy a könyvhöz tartozó hangzó mellékleten ki mondja el. Miután a szalagok, amelyen az adatközlők mesélnek, már elvesztek, a Hagyományok Háza munkatársai úgy döntöttek, mai mesemondók mondják el őket saját tájnyelvükön vagy akár köznyelven. Így Bukovics János, Dóra Áron, Fábián Éva, Klitsie-Szabad Boglárka, Kovács Marianna és Soós Emőke szájából lehet meghallgatni a kötet anyagát a Hagyományok Házak weboldalán.

A sorozattal a Hagyományok Háza célja az, hogy minél többen felfedezzék a népmesék sokszínűségét, valamint ne csak olvasgassák őket, hanem élőszóval tovább is meséljék. A most megjelent kötet huszonegy meséjét – köztük olyanokat, mint A vízitündér leánya, A farkatlan farkas, a Világszép Miklós vitézsége, a Kariszáló Klarissza vagy a Visszás vénasszony – Dala Sára válogatta. Arra törekedett, hogy a tündér-, hazugság- és tréfás mesék minél többféle változatában gyönyörködhessen az olvasó. Szempont volt az is, hogy inkább rövidebb szövegek kerüljenek most a meseszeretők elé, bátorítónak, mert azokat talán könnyebb megtanulni és végigmondani, mint a hosszabbakat.

A kötet tartalmazza a mesék forrása mellett a tipológiai besorolásukat is. Tartozik hozzá tartalomismertető, táj- és régiesszó-jegyzék és tartalmas utószó, amelyben látszik az őszinte igyekezet, hogy a népmesét újra élővé tegyék, és ismét a közösség, a lelkek kovásza lehessen, amiképp valaha a nyári konyhákban, a fonóban, de sokszor még a földeken is kellett a mese, amikor sehogy se akart menni a munka. Streicher András grafikái, a geometrikus jelekkel, mintákkal, díszítőmotívumokkal, a piros-fekete-arany-fehér székelyes színekkel, térbeli ábrázolásokkal egyszerre hagyománykövetőek és nagyon modernek. Azt a megfoghatatlan, láthatatlan többletet hangsúlyozzák, amit a mese nyújthat kicsiknek és nagyoknak egyaránt.

Kibédi népmesék

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom