Kultúra

A hely, ahol a kardforgató költő örök álmát alussza

Utazások a magyar Felvidéken. Valaha szász bányászok lakták a főtér máig rájuk emlékeztető szép arányú házacskáit

A felvidéki Hibbére két okból is illik elmennünk. Mindjárt legelőször azért, mert itt nyugszik szülei­vel és testvéröccsével együtt Balassi Bálint, az örökké szerelmes költő és vitéz katona. Másrészt Hibbe szép is ám, valaha szász bányászok lakták a templomot körülölelő főtér máig rájuk emlékező, szép arányú házacskáit.

A hely, ahol a kardforgató költő örök álmát alussza
A templomot a 14. században emelték
Fotó: MH/Görföl Jenő

Ez jusson eszünkbe, amikor száguldunk Poprád és valamelyik magas-tátrai síterep felé a sztrádán, és látjuk a letérési lehetőséget Hibbe felé. A település a már emlegetett szepesi szász aranybányászok révén 1265-ben megkapta IV. Bélától a városi rangot, és fejlődött is töretlenül a 16. századig. Addigra viszont elfogyott az arany, kimerültek a telérek, jött viszont a 17. század sok, Felvidéket sújtó háborúja, és 1671-ben az összeírók már csak ötvennégy lakott házat találtak itt a huszonkét üresen álló mellett. De áll még a városka gótikus temploma, amelyet Mindenszentek tiszteletére az 1300-as évek végén emeltek, és amelyről a barokkizáló klasszicista átépítés sem tudta igazán lekoptatni az internacionális gótikát. Ezt rengeteg helyen megtaláljuk a Szepességben, és tudjuk, hogy ahol ezek a gótikus templomok állnak, ott húzódik valahol igazából Európa határa is.

Ez a vérzivataros 17. században alacsony fallal körülvett templom lett aztán Balassa Jánosnak, a költő apjának, hajdani zólyomi várkapitánynak és főispánnak, a dúsgazdag Balassa Menyhért báró testvérének a kegyúri temploma, ahová feleségével, a jeles, kiterjedt rokonsággal rendelkező családból származó Sulyok Máriával együtt 1577-es halála után eltemették. Itt nyugszik valahol a mindmáig feltáratlan kriptában Bálint testvéröccse, az 1563-ban született Ferenc is, aki bátyja halála után nem sokkal esett el Nagyszőlősnél a fosztogató tatár segédcsapatokkal vívott ütközetben. Kettejüknek sokat kellett küszködniük a jussért, mert apjuk valami oknál fogva annak felét Balassa Andrásra, unokabátyjukra testálta. No de hát a költő kalandos életét szerencsére tanítják még az irodalomórákon, mi most elégedjünk meg azzal, hogy nyomon követjük holttestének utolsó, Esztergomtól Hibbéig egy szekéren megtett útját és annak közvetlen előzményeit.

Balassi 1591-ig, a tizenöt éves háború kezdetéig Lengyelországban, a Wesselényi Ferenc által birtokolt, Dembro nevű várban élt, és írta szép szerelmes verseit Céliához, a vár tulajdonosának Szárkándi Anna nevű feleségéhez. Egyesek szerint kapcsolat is szövődött közöttük, de a költő aztán Balassa András halála után hazatért, visszaszerezte Liptóújvárt, a családi birtokot. Majd csatlakozott a magyar hadakhoz, hogy kardjával rendezze ingatag helyzetét. Ott volt 1593 októberének végén Fehérvár hirtelen jött ostrománál és a város felmentésére Budáról érkező törökkel november 3-án vívott győztes pákozdi csatában is, hogy aztán Nógrád várának 1594 márciusi bevétele után végül Esztergom alatt kössön ki az amúgy Buda visszavételére szerveződött, Mátyás főherceg, későbbi császár és király által vezetett, de inkább Pálffy Miklós által irányított harmincötezres sereg. Május 7-én körül is zárták a török által árulással 1543-ban elfoglalt Esztergomot, és megkezdődött a falak lövetése. Majd pedig május 19-én Balassival együtt nyolcszáz önkéntes indult az egyik rés ellen rohamra, amikor is a költőt egy szakállas puskából oldalról úgy meglőtték, hogy mindkét felső combját szétroncsolta a tyúktojásnyi golyó.

A seb a borbélyok gondatlansága miatt elfertőződött, Balassi Bálint tizenegy nap szenvedés után adta vissza lelkét a teremtőjének. Van olyan feltételezés is, hogy még élt, amikor a szekér elindult nem sokkal előbb visszanyert birtokai felé, de ez kevésbé valószínű. A temetést a kriptában 1594 augusztusára teszik, a templom falába vagy éppen padlatába épített sírkövek viszont egy későbbi tűzvészben elpusztultak, nyomtalanul eltűntek. A templomhajóban lévő szürke emléktáblát 1898-ban állította Liptó vármegye, de mivel mostanság meglehetősen nehéz a kulcsot megszerezni, jobb, ha a vasárnapi misék idejére időzítjük látogatásunkat. A templom mellett egyébként 2004 óta a két állam kulturális minisztériuma által állított egyszerű emlékoszlop áll a költő bronz arcmásával. Ránézésre talán méltóbb emléket is megérdemelt volna Balassi.

Kapcsolódó írásaink

Düllen pompás gótikája

ĀUtazások a magyar Felvidéken. Selmecbánya környékén nagyon sok kulturális értékre bukkanhatunk, ilyen Bélabányán a Szent János tiszteletére szentelt gyönyörű templom