Kultúra
Szerzői jogi furcsaságok
George Orwelltől Bánffy Miklósig: január 1-jével szabadon felhasználhatóvá váltak az 1950-ben elhunyt alkotók művei – Miért hír, hogy megjelenik A nagy Gatsby előzménye?
Lapunk hasábjain évről évre beszámolunk arról, milyen alkotások válnak közkinccsé az adott év végén, vagyis mikor jár le az Európában hatályos hetven éves védelmi idő. Amint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SzTNH) összegzése írja, a védelmi idő elteltét követően a művet bárki engedély nélkül felhasználhatja. Január 1-jével tehát minden olyan alkotás esetében megszűnt a védettség, amelynek utolsó élő szerzője 1950-ben hunyt el. Idén ez érinti George Orwell 1984 és Állatfarm című klasszikusát, Edgar Rice Burroughs Tarzan-regényeit, George Bernard Shaw drámáit, például a Pygmaliont és a Szent Johannát, de Bánffy Miklós csodálatos Erdélyi történet- trilógiáját, valamint persze filmeket és zenedarabokat is, többek közt a német szerző, Kurt Weill Koldusoperáját. Ez az immár szabad átdolgozási, felhasználási, újrakiadási lehetőség mellett azt jelenti, hogy az alkotó örököseinek jogdíjat sem kell fizetni – ráadásul bele sem szólhatnak igazán abba, mi történik a művekkel. Itt fontos azonban megjegyezni azt a kitételt, amire az SzTNH is felhívja a figyelmet, hogy az elhunyt szerző emlékét sértő magatartás ellen a védelmi idő lejártától függetlenül felléphet az örökös vagy az érintett közös jogkezelő, illetve érdekképviseleti szervezet, ha a magatartás sértené a szerző névfeltüntetési jogát (utóbbi „védettsége” sosem jár le).
De a kérdés ezen túl is komplex – amint arra lapunkban Hartai Adrienne, az egyik legnagyobb hazai jogkezelő iroda, a Hartai Zenei Ügynökség ügyvezetője felhívta a figyelmet tavaly. Ugyanis a többszerzős, közös művek esetén a legkésőbb elhunyt szerző halálától számítjuk a hetven évet. Így például Orwell 1984 című regényének Szíjgyártó László által készített magyar fordítása még jó ideig védett marad, hiszen a fordító 1983-ig élt. Tehát addig csak a szerző vagy örököse engedélyével lehet nyilvánosan felhasználni. Ami az átdolgozásokat illeti: az adaptáló nem védett, azonban a feldolgozás útján létrejött, új (!) alkotás védelme automatikusa „újraindul” az Artisjus tájékoztatása szerint.
A zeneművek külön érdekesek abból a szempontból is, hogy több szerző esetén az esetleges hangfelvétel tulajdonosának és előadóinak is vannak jogai. Így egy lejárt szerzői jogvédelemmel rendelkező zenemű felhasználása előtt feltétlenül ellenőrizni kell előbbiek védelmi idejét is.
Noha a hetvenéves időkorlát Európa-szerte általános szabály, és sokáig az Egyesült Államokban is érvényes volt, az USA-ban többször, törvényileg változtattak rajta – kiterjesztették bizonyos művek esetében. Az 1998-as Copyright Term Extension Act értelmében minden 1978. január 1-je előtt megjelent mű szerzői jogainak érvényességét a publikálástól számított hetven helyett kilencvenöt évre emelték. Ezért kapott óriási hírverést az angolszász sajtóban, amikor a Little, Brown kiadó bejelentette, hogy jövő kedden, január 5-én megjelenik az egyik legnagyobb amerikai regénynek tartott A nagy Gatsby előzménye. A február 25-től már az Egyesült Királyságban is megvásárolható könyv az ismertetés szerint a Francis Scott Fitzgerald által írt eredeti történet narrátora, Nick Carraway életét meséli el a Jay Gatsbyvel való találkozása pillanatáig.
És hogy miért van hírértéke az egyébként nem túl neves Michael Farris Smith fantazmagóriája megjelenésének? Mert az 1925-ben megjelent klasszikus szerzői jogi védettsége éppen 2020 utolsó napján éjfélkor járt le. Tehát bár F. Scott Fitzgerald 1940-ben elhunyt, és művei Európában 2010 óta közkincsnek számítanak, az irodalomtörténet szempontjából úttörő művei szülőhazájában a megjelenésüktől számított kilencvenöt évig nem jutnak (illetve jelen esetben már csak jutottak) „ebek harmincadjára”. Eddig volt lehetőségünk, hogy felesleges átírás, hozzátoldás, kiegészítés nélkül élvezzük tökéletességüket.
Törvényi szabályozás és meghatározás
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) honlapján olvasható definíció szerint a szerzői jog a vonatkozó 1999. évi LXXVI. törvény alapján részesíti védelemben automatikusan, létrejöttüktől kezdve az irodalmi, tudományos, művészeti alkotásokat, valamint a felhasználásukhoz kapcsolódó teljesítményeket (ezek az úgynevezett szomszédos jogi teljesítmények: a zenészek, színészek előadásai, a hangfelvételek és a rádió- és televízió-szervezetek műsorai), illetve olyan műtípusokat is, mint a szoftverek, adatbázisok. A védelem feltétele, hogy a mű egyéni, eredeti jellegű alkotás legyen. Szerzői jogi védelem alatt áll továbbá más szerző művének engedélyezett átdolgozása, ha szintén egyéni és eredeti – ez vonatkozik a feldolgozásra vagy fordításra is, feltéve, hogy ezek eredményeként új mű jön lére. Az SZTNH részletezése arra is kitér, mit foglal magában a jogvédelem: a mű szerzőjének vagyoni és személyhez fűződő jogosultságokat biztosít. A vagyoni jogosultságok révén csak a szerző engedélyével kerülhet sor alkotása többszörözésére, terjesztésére, nyilvános előadására vagy közvetítésére sugárzással vagy másként, a sugárzott mű továbbközvetítésére, átdolgozására, kiállítására. A személyhez fűződő jogok emellett a mű nyilvánosságra hozatalának joga, a szerző névfeltüntetési joga – utóbbi sosem jár le – és a mű egységének védelme.
