Kultúra

Katonatiszt, művész és párbajhős

Gundelfinger Gyula felvidéki tájképfeső élete valóságos kalandregény, sorsát családi tragédiák sora nehezítette meg

Gundelfinger Gyula képei időről időre feltűnnek az aukciókon, év vége előtt a Kieselbach Galéria tizen-három művét is licitre bocsátotta. A Szinyei Merse Pállal is rokonságba keveredett művész élete valóságos kalandregény.

Katonatiszt, művész és párbajhős
A kor férfiszépség-ideálja, ismeretlen festő műve Gundelfinger Gyuláról
Fotó: Kieselbach Galéria

A szepesi szász származású Gundelfinger család jelentős birtokokkal rendelkezett az iglói járásban lévő Korompa (Krompach) környékén, ahol jól jövedelmező, egyre bővülő vasgyárat is működtettek. A festő nagyatyja Sáros alispánjaként irányította a vármegye közigazgatását, apja a birtok és a gyár ügyeivel foglalkozott, de nagyon korán, 1838-ban meghalt. Gundelfinger Gyula öt esztendős volt ekkor, anyja, Szinyei Merse Matild pedig feleségül ment a dúsgazdag Szirmay István grófhoz és szült egy fiúcskát. Így Gyulának lett egy tizenkilenc évvel fiatalabb, szeretett féltestvére, Alfréd. Szirmay gróf huszár alezredes is volt, aki 1857-ben, Ferenc József miskolci látogatásakor bandériumát vezetve, lóháton kapott agyvérzést, ami majdnem az életébe került, ez volt a festő családjában a második tragédia. Gyulát, két édestestvérével ellentétben nem érdekelték a tudományok, inkább verseket olvasott és rajzolgatott. Emiatt anyja elhidegült tőle, majd egy lopási ügy következtében (a cselédek Gyulára terelték a gyanút, ő pedig büszkén és sértetten hallgatott) katonának adták. Bár hősiesen helytállt a tőle oly idegen környezetben, 1854-ben, a főhadnagyi rangot elérve, kérte nyugdíjaztatását és beiratkozott a düsseldorfi képzőművészeti akadémiára. Onnan küldte haza kiállításra első tájképét 1858-ban, amit Gyulaffy László néven írt alá (később lefestette Gyulaffy uram várát, Csobáncot is, a kis képet a Nemzeti Galéria őrzi).

Tanulmányai közben szerelmi kalandba keveredett Probstner Adolfnéval, akinek tehetős férje éppen a börtönben ült, mert lelőtte a barátját, aki figyelmeztette felesége hűtlenségére. A feltűnő szépségű, háromgyermekes asszony párjára és védelmezőjére talált a férfiban. Probstner Adolf 1861-ben, talán a történtek miatt, öngyilkos lett a börtönben, majd felesége is meghalt nyolc év múlva. A festő, hogy megmaradjon a három gyermek vagyona, feleségül vette a legidősebb lányt, Máriát, aki szerepel Szinyei híres Majális című festményén. A névházassággal gyámja lett felesége húgának, Zsófiának, aki a későbbiekben Szinyei Merse Pál felesége lett. Mária idővel féltestvérébe, Szirmay Alfréd grófba szeretett bele, a festő félreállt útjukból, elvált feleségétől.

A festő házvezetőnője és leánya, háttérben a korompai táj
A festő házvezetőnője és leánya, háttérben a korompai táj
Fotó: Kieselbach Galéria

Gundelfinger Gyula Münchenben tanult tovább 1870-től még vagy hat esztendőn át, miközben műtermét megosztotta Szinyei Merse Pállal. De nem sok mindent kellett már tanulnia, hiszen tájképeit 1855-től szinte minden évben kiállította Pesten és sokszor Bécsben is. A posztromantikus, plein air naturalista, de mégis valahol a szimbolizmus felé is mutató festményeken környezetét, a szepesi és a sárosi tájat, várakat, kastélyokat láthatjuk leginkább. A hat müncheni esztendő alatt összebarátkozott Arnold Böcklinnel is, aki nagy hatással volt rá. Gundelfinger magát elsősorban tájképfestőnek tartotta, munkáihoz a rajzokat, vázlatokat a szabadban készítette, végül már kész műveket is festett a szabad ég alatt.

Eközben rengeteget pereskedett is, jórészt birtokügyek miatt. Halálos kimenetelű párbaja is egy ilyen konfliktusból indult. A Szirmay család perelte a földek miatt féltestvérét Alfrédot, ő pedig segített neki, évekig kutatott a levéltárakban bizonyítékok után, és megvádolta Luzsénszky József bárót, hogy el tüntette az iratokat. A báró mesterlövész fia sértő levelet küldött kettőjüknek, a párbajt nem lehetett elkerülni. A festő szerette volna elérni, hogy mint volt katonatiszt ő állhasson először ki, de a sorshúzás után mégis Alfrédnak kellett először lőni. Gyulának szerencséje volt, csak a kézfején sérült meg, ellenfelét viszont megölte. Gundelfinger egy év államfogságot kapott, amiből 1884 második felében fél évet le is kellett ülnie Vácon. Korompán élt tovább, házvezetőnőjétől leánygyermeke született, őket meg is örökítette az egyik, a Kieselbach Galériában nemrég árverésre bocsátott, Kilátás a korompai völgyre című képén.

Utolsó éveit családi tragédiák keserítették meg, végül egy felhőtanulmány készítése után tüdőgyulladást kapott 1894 áprilisának végén. Május 3-án halt meg, egy Korompa melletti dombtetőn temették el, sírja fölé lánya emlékkápolnát emeltetett.

Kapcsolódó írásaink

Aukció Munkácsy és Gulácsy jegyében

ĀFestők és gyűjtők Aba-Nováktól Bak Imréig, Pados Gábortól Latabár Kálmánig– Csúcsok között címmel nyílt a Kieselbach Galéria és az acb Galéria közös kiállítása

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom