Kultúra

Magyar stratégia, magyar siker – Orbán Balázs könyve

Közérthető, olvasmányos betekintést nyújt a magyar kormányzás szellemi alapjaiba Orbán Balázs A magyar stratégiai gondolkodás egyszeregye című könyve. A Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkárának könyvéhez nem más, mint Orbán Viktor miniszterelnök írta a köszöntőt. Emlékeztetett, „a Gondviselés mindig azok mellé áll, akik készek segíteni saját magukon”. Ahogy a kormányfő is írta, Orbán Balázs könyve éppen ehhez a munkához nyújt útmutatást. Hiszen, ahogyan arról az utóbbi időben egyre többször esik szó, nem lehetünk sikeresek, ha egy az egyben más modelleket másolunk, a saját utunkat kell megtalálni.

Magyar stratégia, magyar siker – Orbán Balázs könyve
Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

Az egyszeregy egyszerű, de ez itt nem baj – nehezen emészthető tudományos munka helyett tényleg olyan kötet született, amely bárkinek a kezébe adható, aki szeretné jobban megismerni, milyen pillérekre építi stratégiáját a magyar kormány, és hogy a jelenlegi helyzethez milyen történelmi folyamatok vezettek. Az olvasásban több úton is elindulhatunk, hiszen a kötetben található terjedelmes lábjegyzetek is szerves részei a szövegnek, számtalan példát, hivatkozást, érdekes kiegészítést olvashatunk bennük – de mindezek nélkül is tökéletesen érthető és követhető az írás.

Orbán Balázs a stratégiaalkotás elméletének gyors átvétele után legalább ilyen lendületesen végigszalad a magyar történelem fordulópontjain, emlékeztetve, mikor milyen tényezők szorították korlátok közé a magyar stratégiaalkotást. A kronológián túlmutató áttekintés mindig fontos törekvés, hiszen az összefüggések és tanulságok megismerésével érthető meg igazán, mi és hogyan alakította a magyarság sorsát.

A történelmi eseményekből levont tanulságképpen Orbán Balázs egy sor megállapítást tesz, aminek fontos szerepe van a stratégiaalkotásban. Ide tartozik például, hogy a magyarok szabadságszeretők és „ütésre keményednek", vitézkedők, de nem hódítók, szkeptikusak az idegen eszmékkel szemben, egyszerre nyugatiak és keletiek, egységesek és megosztottak.
Tíz évvel a 2010-es kormányválság után nem kevésbé fontos újra átvenni az elmúlt évtized magyar politikájának sarokköveit, a Brüsszellel folytatott harcoktól az alkotmányozáson át a munkaalapú társadalom építéséig. Végül pedig következik maga az értéktár, azok a bizonyos pillérek, amelyekre stratégiát kell építeni. Ide tartozik a keresztény kulturális alapokon értelmezett emberkép, az a tény, hogy a család a társadalom alapegysége, és az is, hogy az egyén csak a közösség tagjaként tud létezni.

Ahogy a szerző fogalmaz, „egy közösség csak akkor lehet sikeres, ha olyan politikai és államműködési rendszert és ezekkel szorosan összefüggő nemzetstratégiát alkot, amely illeszkedik a karakteréhez, megfelel értékpreferenciáinak, kiaknázza erősségeit és csillapítja gyengeségei káros hatását”.

Kapcsolódó írásaink