Kultúra
El Grecótól Csók Istvánig
Karácsony a múzeumban címmel családi zsebkönyv jelent meg a Szépművészeti Múzeum gondozásában, amely az intézmény és a Magyar Nemzeti Galéria legszebb ünnepi képeit mutatja be
A könyvecske az angyali üdvözlettől a megtestesülésig az evangéliumok mentén meséli el a születéstörténetet, illetve az ahhoz kapcsolódó hagyományokat és azok ábrázolásának alakulását az európai kultúrában. „Nagyon szerethetően és játékosan igyekszünk közelebb vinni a témát az olvasóhoz, ugyanakkor kicsit meg is dolgoztatni a családot a kiadvánnyal” – hangsúlyozta a Magyar Hírlapnak Cser Judit, a Karácsony a múzeumban szerzője. Lapunk kérdésére először röviden ismertette, hogy jelenleg két sorozaton dolgoznak kollégáival: a Korszakok a múzeumban elnevezésű kiadványok kizárólag a Szépművészeti gyűjteményének alkotásain keresztül a különféle művészeti korszakokat ismertetik játékos módon, a tematikus sorozat pedig tavaly indult Királyok és királynők címmel, amelyben a magyar uralkodók változó szerepét és ezzel együtt az ábrázolásmód változásait lehet követni a honfoglalástól az utolsó Habsburg uralkodóig.
Mint a múzeumpedagógus lapunknak elmondta, a most megjelent, a múzeum webshopjában és az Írók Boltjában kapható zsebkönyv sem művészettörténeti korszakok szerint halad, hanem a karácsonyi események kronológiáját követi, és azokhoz kapcsolja hozzá a Szépművészeti Múzeum, illetve a Magyar Nemzeti Galéria híres vagy kevéssé ismert képeit. „A zsebkönyv El Greco 1600 körül készült Angyali üdvözletével indul, és másik olyan ikonikus darab is bemutatásra kerül, mint M.S. mester Vizitációja (Képünkön). De helyet kaptak a kötetben olyan különlegességek, mint a 16. századi, firenzei manierista, Agnolo Bronzino Pásztorok imádása című alkotása is” – emelte ki Cser Judit, hozzátéve, hogy modern művek is szerepelnek a könyvben, például Csók István Züzü-sorozatának egyik képe vagy Fényes Adolf Mákoskalácsa.
Ami az ünnepkör szimbólumrendszerét illeti, a Magyar Hírlap kérdésére a szerző úgy fogalmazott, a hagyományos képek, figurák, „elemek” európai művészettörténetbe való bekerülésétől kezdve egészen komoly ikonográfiai kérdésekig húzódnak a kötet által felölelt témakörök. „A bibliai növények és állatok megjelenítésén túl például egy egész fejezet foglalkozik a késő középkorból való, Fonó Madonnaként ismert németújvári táblaképpel, és ennek kapcsán a várandós Madonna ábrázolásának módjaival, problémáival, illetve, hogy a három királyok tényleg uralkodók voltak-e” – magyarázta Cser Judit.
Még hozzátette: a kiadvány ismeretterjesztő jellegű, és nem szakkönyv, ám interaktív is. „Arra sarkallja az olvasót, hogy a felmerülő kérdéseknek nézzen utána, vagy keressen meg bizonyos motívumokat a képeken, mélázzon el egy-egy problémán” – hangsúlyozta a múzeumpedagógus. Például fel tudjuk-e idézni mit szimbolizál az arany, a tömjén és a mirha, vagy tisztában vagyunk-e azzal, mit üzennek a a karácsonyfára évről-évre felhelyezett díszek?
Cser Judit arról is beszélt, hogy a felvonultatott alkotások mellett a kötetet Kun Fruzsinának a témára, a hangulatra nagyon érzékenyen reflektáló bájos, játékos illusztrációi díszítik, ezáltal segítve a fiatalabb olvasókat is a befogadásban.
