Kultúra

Düllen pompás gótikája

Utazások a magyar Felvidéken. Selmecbánya környékén nagyon sok kulturális értékre bukkanhatunk, ilyen Bélabányán a Szent János tiszteletére szentelt gyönyörű templom

Felvidéki utazásaink során érdemes többször is visszatérni Selmecbányára, amelynek megannyi szépségét, történelmi vonatkozású helyét, legendáját nem lehet egy látogatás során számba venni. És akkor még nem is szóltunk a bányaváros közvetlen környezetéről, ahol olyan kincsek vannak, mint például a bélabányai Szent János evangélista tiszteletére szentelt gyönyörű templom.

A gótikus épület több mint kétszáz esztendővel öregebb, mint a selmeci Szent Katalin-plébániatemplom a maga gyönyörű hálóboltozatával. Bizony, a bélabányai templom még román stílusban épült, csak később, 1590 körül lett gótikusra átépítve, reneszánsz elemekkel frissítve. A Selmectől öt kilométerre északra található, de hegyek között kanyarogva jóval távolabbinak tűnő bányásztelepülés első említése 1228-ból való. Ekkor II. András uralkodott, aki jó szívvel látta a Sziléziából és Türingiából megélhetési okokból ide települő bányászokat, akik persze magukkal hozták az akkori legfejlettebb kitermelési technológiákat is, és adót fizettek a kincstárnak. II. András volt az első olyan királyunk, akinek 1214-től tárnokmestere is volt. A letelepedő és itt inkább ezüstöt találó bányászok németül Dülnnek vagy Düllennek, majd Fehérbányának hívták városkájukat, a fehér pedig szlovákul „belá”, így lett az idők folyamán, talán a bányászok későbbi elszlovákosodása miatt is Düllenből Bélabánya.

A városka Selmec részeként létezett, majd V. László idején, 1453-ban kapta meg az önállóságot, és lett a hét felsőmagyarországi szabad királyi bányaváros egyike. A templomot 1243-ban szentelték fel, IV. Béla uralkodása alatt, a tatárok pusztítása után. Ebből az istenházából csak az oldalsó kőfalak és a torony ikerablaka maradt meg, miután a templomot 1590 körül átépítették. Addigra már Bélabányán öt-hatszáz polgár, bányász élt, a helység 1466-ban Mátyástól megkapta a szabad papválasztás jogát is. Igaz, előtte a városban megvetették lábukat a husziták rövid időre, de inkább erőszakosságukról maradtak emlékezetesek itt is, nem tanításaikról. És ha már tanítás, 1565-ből van adatunk a városka iskolájáról, amit előtte tizenhárom esztendővel rabolt ki egy török portya. Később aztán Bélabányát ismét elpusztította a török, talán ezután épültek azok a várfalak, amelyek a templomot és a városka központját védték, és nyomokban még ma is fellelhetőek. S ha már erődítéseket hoztak létre, 1572-ben Rudolf császár és király Prágából szabad királyi városi címet is adott Bélabányának.

Az 1700-as évekre aztán lassan kimerültek a bányák, Bélabányát ismét Selmec részévé tette a közigazgatási döntés. A kortárs Vályi András szerint „hajdan nevezetesebb virágzásban vala, kivált III. Béla királynak idejekor, míg bányái haszon vehetők valának; de ma nagyobb a’ híre, mint vagyonnya”. De ez az elszegényedés a katolikusok templomát nem érintette, hiszen az már kétszáz esztendeje abban a formájában állt, ahogyan most is megcsodálhatjuk. A magas templomtorony pártázata reneszánsz hatásra készült, a körfolyosó a toronysisak alatt pedig az ellenség érkezését figyelőknek és a tüzeket vigyázóknak lehetett a helye. Megvolt a hajó különleges hálóboltozata, és ott voltak a sokszor emberi arcokat, fejeket formázó gyámkövek is. Manapság három gyönyörű, dúsan aranyozott gótikus oltárt is megcsodálhatunk benne. Külön érdekesség a jelenleg használt, későbbi főbejárata mellett a templom oldalához tartó gótikus, fedett lépcsőfeljáró, amely az eredeti bejárata lehetett.

Tudni kell azt is, hogy Bélabánya és a többi bányaváros gótikájára nem a könnyed, légies, felfele törő és ezer ablakkal áttört épületek jellemzőek, amint azt nyugaton megszokhattuk. Ahogy Bélabányán, úgy a környéken is a templom a város védelmi rendszerének fontos része volt, kisebbek voltak az ablakok, és jó vastagra rakták a falakat, hogy azok ellen tudjanak állni egy-egy kisebb ostromló seregnek, amely nem cipel magával nagyobb ágyúkat, „csak” végigszáguld a vidéken, és menet közben öl, rabol és fosztogat. Az ilyen hordák ellen pedig elég védelmet adtak Bélabánya részleteiben ma is látható várfalai és erőteljes temploma.

A bélabányai gótikus templomtorony pártázata reneszánsz hatásra készült
A bélabányai gótikus templomtorony pártázata reneszánsz hatásra készült
Fotó: MH/Görföl Jenő

Kapcsolódó írásaink

Szentgyörgyhegy a Magas-Tátrában

ĀUtazások a magyar Felvidéken. Szepesszombat templomát öt csodálatos gótikus szárnyas oltár díszíti – Az egykor négykapujú vásárváros a Szepesség egyik leggazdagabb települése volt

A zselízi templom rejtélyes freskója

ĀUtazások a magyar Felvidéken. A Szent Patrik kénes barlangját is megjárt Becsei Vesszős Györgytörténetét meséli el a valószínűleg 14. századból származó „képregény”