Kultúra

Vörös ruhás nő a fekete zongora előtt

Népi díszítőmotívumokat, Matyóföldről átvett színes mintákat használt grafikáin

Születésének százötvenedik évfordulójára kiállítást nyílt Helbing Ferenc reklám- és alkalmazott grafikáiból a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátó ipari Múzeumban (MKVM). A Veress Kinga által rendezett kiállításon a kora legjobb reklámgrafikusának tartott Helbing által tervezett bankjegyek, tusrajzok, litográfiák, különleges szépségű, máig közismert grafikák sorakoznak a falakon.

Vörös ruhás nő a fekete zongora előtt
A kiállítás képei egy letűnt világ tárgyi igényességét mutatják meg
Fotó: Magyar Kereskedelmi és Vendégl

Helbing Ferenc 1870-ben született Érsekújváron, evangélikus családban. Iskoláinak elvégzése után 1888-ban nyomdászinasnak állt a fejlődő fővárosban. Ezzel egy időben beiratkozott a Székesfővárosi Iparrajziskola esti képzésére is, ahol hetente tíz órát töltött rajzolással. Kiemelkedő tehetsége révén ez éppen elég volt arra, hogy tíz esztendő múlva már megnyerjen egy rangos pályázatot. A jeles kiadó, Wodianer Ferenc és Fiai vastag díszalbum kiadását határozták el, amelyben Radó Antal válogatásában a korszak verseit lehetett olvasni. Helbing tervezhette meg ennek a vaskos albumnak magyaros motívumokból épülő szecessziós borítóját, amelyet most az egyik vitrinben látni is lehet a kiállításon.

A neves grafikus elsősorban az alkalmazott- és iparművészetben amúgy is erősen jelenlévő szecesszió mestere volt. Ugyanakkor a plakátok, naptárak, címlapok, étlapok, oklevelek, bélyegek és bankjegytervek mellett, mintegy úri passzióból képzőművészkedett is, mégpedig nem is akármilyen színvonalon. Erről győz meg bennünket a Nemzeti Galériából kölcsönzött, 1902-ben készült Álom című, egyszínnyomású litográfiája, amelyen mákvirágok között egy gyönyörű alvó nő fejét láthatjuk. E mű bizton megállná a helyét bármely párizsi, müncheni vagy bécsi szecessziós kiállításon. De ugyanezt elmondhatjuk a zongoratermet működtető Heckenast Gusztáv (a nyomdász és kiadó Heckenast Gusztáv azonos nevű unokatestvére) által megrendelt plakátról is, amelyen erős kontúrozással egy leomló vörös ruhás nőt látunk a fekete zongora előtt. A plakát megtetszhetett a megrendelőnek, hiszen ez az alak jelenik meg a terem számlájának a fejlécén is. Helbing ugyancsak jelentős munkája a Tavaszi Nemzetközi Kiállítás plakátja 1901-ből. A plakátról azt is megtudhatjuk, hogy valaha egy korona volt a belépő a kiállításra hétköznapokon, vasárnap meg ennek a fele. Ugyancsak látható az Iparművészeti Társulat 1887-től rendszeresen megrendezett karácsonyi tárlatának hirdetése is 1904-ből, amelyen a későbbiekben tanárként és igazgatóként szorgalmazott műhelymunka szépségét ábrázolta a tanár és a vele együtt dolgozó diákjának alakjával. Helbingre pályája elején a müncheni szecessziós építész és festő, Franz von Stuck munkái hathattak, de nagyon hamar megtalálta magyaros hangját. Ahogy Lechner Ödön az építészetben, ő is népi díszítőmotívumokat, mégpedig Matyóföldről átvett mintákat kezd el használni. Ezeket egyszerűsíti, rendezi ritmusba és jelenteti meg alkalmazott grafikai megrendelésein.

E hosszúra nyúló pályafutás első, jelentős állomása Rigler József Ede (1847–1909) Rózsa utcai nyomdája volt, ahol Helbing hamarosan vezető litográfus és tervező lett, terveivel, ötleteivel felvirágoztatta a céget. Az Iparrajziskolában 1906-tól, majd az Iparművészeti Iskola grafikai műhelyében 1908-tól már szakoktatóként is dolgozott. Az intézmény egyik legtöbbet fejlesztő, agilis igazgatója lett 1927-től, ami azzal is járt, hogy huszonhat év után elbúcsúzott Rigleréktől. A nemzeti konzervatív beállítottságú művészt közben megtalálták az állami megrendelések is. A Corvin-koszorú kitüntetése mellett általában a magyar történelemből vett témákat felvonultató több bélyegsorozatot is tervezett, sőt különféle bankjegyeket is, még a pengő bevezetése előtt, a húszas években. Ez utóbbiak is ott sorakoznak most a kiállításon, megannyi elképesztően pontos tusrajz, litográfia mellett. A kiállítás képei egy letűnt kor tárgyi igényességét is megmutatják a mai látogatónak.

A hiánypótló és különlegesen szép grafikai munkákat felvonultató kiállítást december 6-ig hirdették az MKVM-ben, de most, a járványhelyzet okozta kényszerű zárvatartás miatt biztosan meg fogják hosszabbítani. w

Kapcsolódó írásaink

A lakótelepi vitrinek lakói

ĀAz államosított porcelángyárak és az Iparművészeti Tanács pályázatainak közös gyümölcsei voltak a nippek, amelyek történetét az MKVM kiállítása tárja fel