Kultúra

Elkezdődött a Music Hungary konferencia

Idén Veszprémben rendezik meg a zenei élet legnagyobb, kétnapos szakmai eszmecseréjét, a Music Hungaryt. A nyolcadik alkalommal megtartott konferencián a zeneipar jövője a fő téma.

Elkezdődött a Music Hungary konferencia
Stumpf András újságíró, moderátor, Tóth Péter Benjamin, az Artisjus üzleti transzformációs igazgatója, Pécsi-Szabó Dénes zenei menedzser, az UP Music Management Budapest alapítója és Főző Zsolt, a Hétfa Kutatóintézet vezető elemzője (b-j) a VIII. Music Hungary Konferencia kerekasztal-beszélgetésén a veszprémi Hangvilla kulturális központban 2020. november 9-én
Fotó: MTI/Vasvári Tamás

A veszprémi Hangvilla Multifunkcionális Közösségi Térben tartják a kétnapos 8. Music Hungary Konferenciát. A zeneipar jövőjét mérlegelő rendezvényen a Veszprém–Balaton 2023 Európa Kulturális Főváros kormánybiztosa, Navracsics Tibor kiemelte: a zene és a kultúra a kreatív ipar részeként Európát a gazdasági verseny élvonalában tartja.

Hozzátette: bár a zeneipar most bajban van, van remény arra, hogy – hasonlóan a száz évvel ezelőtti spanyolnátha-járványt követő időszakban virágzó zenei élethez – a jelenlegi járványhelyzet elmúltával a zeneipar ismét a gazdaság egyik oszlopa legyen. Porga Gyula, Veszprém polgármestere tegnap megnyitóbeszédében azt hangsúlyozta: 2019 óta Veszprém az UNESCO döntése alapján a zene városa címet viselheti, így méltó otthont biztosíthat a konferenciának.

Weyer Balázs, a Music Hungary Szövetség elnöke azt hangsúlyozta, hogy a találkozón elsősorban a zenei élet jövőjéről esik szó, a járvány utáni időszak lehetőségeiről. Kiemelte: az elmúlt időszak azt bizonyította, hogy nagy szükség van a zenére, a zenészeknek pedig a közönségre.

Weyer Balázs, a Music Hungary Szövetség elnöke
Weyer Balázs, a Music Hungary Szövetség elnöke
Fotó: MTI/MTI Fotószerkesztőség/Vasv

A megnyitót követő előadásában Főző Zsolt vezető elemző, a Hétfa Kutatóintézet munkatársa a ProArt Zeneipari Jelentés 2020 adatait ismertetve elmondta, hogy idén áprilisban és májusban szinte valamennyi élőzenei koncertet le kellett mondani, egész évre vetítve nyolcvanszázalékos kiesést szenvedett el a zenei ágazat. „Ez azt jelenti, hogy míg 2019-ben ötvenkétmilliárd forint volt, addig 2020-ra tizenkétmilliárd forintra csökkent az élőzenei ipar bevétele„ – mutatott rá.

Főző Zsolt a megváltozott zenehallgatási szokásokról is beszélt: a felmérésükben megkérdezettek hetven százaléka azt nyilatkozta, mindegy számára, hogy a rádióban magyar vagy külföldi zeneszámot hallgat, főként a fiatalok preferálják a külföldi előadókat. A magyar zenéket jellemzően az idősebb korosztály részesíti előnyben.

Az ezt követő kerekasztal-beszélgetésen arról folyt a vita, vonzó-e a zenei életpálya, majd a nap folyamán szó esett még a koncertjegyek áfacsökkentésének kérdéséről, a városi könnyűzenei koncepciókról, a nemzetközi és a hazai támogatási lehetőségekről, illetve a mentőcsomagról, de az élőzenei rendezvények zöld megoldásairól is. Este pedig Demeter Szilárd miniszteri biztost kérdezte Weyer Balázs a könnyűzenei stratégiáról és a digitális archiválásról.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom