A zene szabadsága

Tegnap volt Cziffra György világhírű zongoraművész születésének századik évfordulója. A híres zenész tiszteletére a 2021. február és 2022. május közötti időszakot a magyar kormány Cziffra György-emlékévvé nyilvánította, az UNESCO pedig felvette a közösen ünnepelt évfordulók sorába.

Cziffra György 1921. november 5-én  született, az egyik legnagyobb hatású magyar zenei előadóművészként tartja számon a zenetörténet. Az angyalföldi Tripoliszban felcseperedett gyermek zongoratehetsége korán megmutatkozott, apai ágon cigányzenész családból származott. A Zeneakadémiára mindössze nyolcévesen került be Dohnányi Ernő segítségével. Cziffra szellemisége a szabadságból, a határok - szószerinti és átvitt értelmű - átlépéséből táplálkozott, amit a jövő évi programok is igyekeznek megidézni. Az Emlékévben tizenöt országban, tizenhárom vidéki városban, összesen száz eseményt tartanak. A programoknak nívós koncerttermek adnak otthont, a MÜPA és a Zeneakadémia mellett többek között a New York-i Lincoln Centerben, a londoni Covent Gardenben és a genfi Victoria Hallban is lesznek előadások.

A programban olyan világhírű művészek szerepelnek mint például Boris Berezovsky, Martha Argerich, Mikko Franck, és az Orchestre Philharmonique de Radio France, akik Eötvös Péter zongoraversenyét mutatják be a Müpában és Párizsban.
A világhírű zeneszerző Cziffra György tiszteletére komponálja első zongoraversenyét, Cziffra Psodia néven, melyet Balázs Jánosnak dedikál. Az Emlékév célja, hogy bemutassa és tovább éltesse a világhírű zongoraművész életének és munkásságának szellemi és művészi örökségét ma is aktuális üzenetein keresztül: a magyar és európai identitást, amelyek kölcsönösen táplálják egymást. Visszahozza a koncerttermekbe a romantikus zongorajáték hagyományát, valamint felhívja a figyelmet az improvizáció fontosságára, továbbá kiemelt figyelmet fordít a fiatal művészek támogatására.