Evezhet-e egy hajóban Nyugat- és Kelet-Európa?

Közös könyvükhöz Emil Brix korábbi osztrák diplomata és Erhard Busek volt osztrák alkancellár szolgáltatta az előzményt két éve megjelent, Miért Közép-Európában dől el Európa jövője? című könyvükkel, amely kötetben egyébként 1986-os, szintén a térség jövőjével foglalkozó könyvükre reflektáltak.

A magyar szerzők szerint három irányba is elindulhat az Európai Unió attól függően, hogyan viszonyul egymáshoz a Kelet és a Nyugat vagy más szóval az új és a régi tagállamok. A legjobb esetben a kontinens felének társadalmai és politikai elitjei végre jobban elkezdik érteni egymást, megerősödik az „egy hajóban evezünk” érzése és ezáltal a belső kohézió. Az Európa erősödése felé vezető integráció rögösebbik útját jelenti, ha térségünk gazdasági erősödése és politikai egységessége miatt felértékelődik, jobban meg tudja védeni az érdekeit. A harmadik változat szerint pedig tartósan fennmarad a mostani viszonyrendszer, a kelet–nyugati disszonancia, amely az unió leértékelődését hozta a globális politikai térben.

Többek között arra a problémára is rámutatnak a szerzők, mennyire kiközösítő és megbélyegző, hogy térségünket harminc évvel a rendszerváltozások után is posztkommunistaként vagy szebben fogalmazva, „új demokráciaként” jellemzik. A felvetés jogos, az európai politikában napi szintű tapasztalatunk, hogy a számos belső problémával küzdő nyugati államok még mindig lenézéssel kezelik térségünk országait, benne a visegrádiakat.

A könyvben a regionális együttműködések, a közös múlt, a geopolitikai tényezők és az Európa előtt álló, aktuális kihívások is sorra kerülnek.