Kultúra

A zselízi templom rejtélyes freskója

Utazások a magyar Felvidéken. A Szent Patrik kénes barlangját is megjárt Becsei Vesszős Györgytörténetét meséli el a valószínűleg 14. századból származó „képregény”

Felvidéki barangolásaink során most Zselíz városkájában jártunk, ahol a Szent Jakab apostol tiszteletére még a 14. században emelt templom freskóján a bécsi és melki kódexben is elmesélt Becsei Vesszős György különítélete jelenik meg.

A zselízi templom rejtélyes freskója
Nagy Lajos vitézének írországi pokoljárása inspirálhatta az alkotót, Máté mestert
Fotó: Körkép.sk/Cséfalvay Gusztáv

Ne tévesszen meg bennünket a zselízi Szent Jakab-templom modern tornya és ugyanilyen nyugati falai, az eredeti, hatszáz éves épület nagyobbik részét 1945 elején a visszavonuló németek robbantották fel, hogy a sík terepen az oroszok azt ne használhassák figyelőpontnak. A szoldátok talán nem is tudták, milyen kincset sodortak itt veszélybe.

Igaz a cikkünk tárgyát képező, 165x190 centiméteres freskó a 16. század közepétől egészen 1884-ig vastag mészréteg alatt pihent. A protestánsok lemeszelték, és bár 1730-ban a katolikusok visszakapták ugyan templomukat, csak 1884-ben, egy újabb festésnél vették észre, hogy a megnedvesített falon régi képek ütnek át. Ekkor a soproni Storno Ferencet, a régiségek szakértőjét hívták, aki szépen láthatóvá is tette a szentély és a hajó faliképeit.

A freskók közül végül tizenegy semmisült meg a németek robbantása során, de a Veronika kendőjének történetét, Jézus temetését, Szent Mártont és Szent Lénárdot ábrázolók mellett szerencsére épen maradt a helyi birtokos, Becsei Vesszős György lánya, Margit által megfestetett, apja különítéletét ábrázoló „képregény” is. A különleges freskón megjelenő, latin nyelvű szövegszalagokból megtudhatjuk a megrendelő nevét, és azt is, hogy a festőt Máté mesternek hívták.

Az alkotás főszereplője, György abban a pillanatban van lefestve, amikor gyermek képében a lélek kiszáll belőle, amelyet már vár halálos ágya alatt jobbra a Sátán, a szövegszalag verse szerint bűnös voltát hangoztatva: „Bűnnel rakott e lélek. Bűne, akár Ninivének.” György uram lelke közben így fohászkodik: „Krisztusom, mentsen kínhalálod ára engem!” A fohászt, kérést a balról álló őrangyal közvetíti Mária felé, aki Jézushoz továbbítja azt. Ő pedig a mandorlában ábrázolt Atyaúristenhez fordul a támogatott kéréssel. A válasz: „Szülöttem, mind megadom, mit kérsz, meg nem tagadom.” Így Becsei Vesszős György megszabadult a pokol kínjaitól, amelyre talán volt is némely esélye.

Apja, Becsei Imre Károly Léva várának kapitánya kezdetektől fogva Károly Róbert hű embere volt, ő végezte ki a királyra törő Zách Felícián Sebe nevű lányát. Fiai, hősünk és bátyja, Becsei Töttös István Nagy Lajos belső emberei, fő ajtónállói voltak. Sőt, György el is kísérte a királyt annak első, 1347-ben indított nápolyi hadjáratára.

A források szerint ő volt az, aki 1348. január 25-én lefejezte Durazzói Károly herceget, akiről Nagy Lajos azt hitte, részese volt András öccse meggyilkolásának. György lelkén ekkor még csak kétszázötven ember élete száradt, ekkor indul el vezeklésül előbb Santiago de Compostellába, majd Írországba, Szent Patrik kénes barlangjába. Huszonkilenc fejezetre tagolt látomásait egy bécsi és egy melki kódexben is olvashatjuk. Ahol ugyan Grissaphan (Krizsofán) Györgynek nevezik a zarándokot, de személyében nagy valószínűséggel lehet azonosítani Becsei Vesszős Györgyöt. Ő volt az is, aki Zsigmond vitézét, Tari Lőrincet megelőzve, magyarként először járt a Vörös-tó szigetén lévő kénes barlangban – mint tudjuk, Tari Lőrincnek az itt lévő kolostor elöljárója meg is említi Györgyöt, mit az első itt felbukkanó magyart. A történet szerint aztán a barlangból napok után visszatérő hősünket a szerzetesek mellett az angol király és udvara is várja a kijáratnál, majd úgy megrohanják ereklyékért, hogy alig marad valami a hajából és a ruhájából szerencsétlen legyengült embernek.

A zselízi Szent Jakab-templom főoltára a felirata alapján Aelius Domitius veterán légiós kőszarkofágjára van felépítve. A helyi legendák szerint ebben szekereztette haza Itáliából György uram a rablott drágakövet, ezüstöt, aranyat. A méretes kőkoporsó a szentély padlózata alól került elő, amikor a visszatérő katolikusok kripta építéséhez fogtak éppen. Ki tudja, milyen megfontolásból lett aztán belőle a templom főoltára…

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom