Kultúra

Hétköznapi Trianon

Akinek van identitása, az megmarad, akinek nincs, az elvész – hangsúlyozta Kövér László házelnök

Kövér László házelnök nyitotta meg tegnap a Magyar Nemzeti Múzeum két új tárlatát, amelyekkel a trianoni békediktátum aláírásának századik évfordulójára emlékezik az intézmény. A Szenvedő szerkezet – Hétköznapi Trianon című vándorkiállításnak otthont adó különleges félgömbsátor mától fogadja a látogatókat a Múzeumkertben, amelynek kerítésén 2021. június 4-ig látható az Összetartozás Éve Kerti Galéria.

Hétköznapi Trianon
Varga Benedek főigazgató, Császtvay Tünde művelődéstörténész és Kövér László
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

Mától látogathatók a Magyar Nemzeti Múzeum Trianon centenáriumára készített kiállításai. A Múzeumkertben felépített, nemzetiszínűre kivilágított, félgömb alakú sátorban kapott helyet a Szenvedő szerkezet – Hétköznapi Trianon című utazótárlat, amely október 22-től Tatán, majd Mosonmagyaróváron és Hajdúböszörményben lesz látható idén (jövőre folytatja az országjárást). A kiállítás a legújabb kutatási eredményekre építve szól Trianonról. A rendhagyó helyszínen és módon kialakított tárlaton a látogatók a századelő jellegzetes, stilizált tereiben találhatják magukat, betekintést nyerhetnek például abba, milyen volt a „vagonélet” az elszakított országrészekről kitelepítettek számára, de az interaktív térképeknek, archív felvételeknek, zenés és képes összeállításoknak köszönhetően részletekbe menően ismerhetik meg, hogyan élte meg az ország a traumát. A rendkívül gondosan, interaktívan összeállított, elképesztően gazdag ismeretanyagot felölelő kiállítás végén pedig saját maguknak is feltehetik (és írásban meg is válaszolhatják) a kérdést: mit jelent ma Trianon?

A tárlatot a Nemzeti Múzeum kerítésén látható, a közös kulturális örökséget bemutató Összetartozás Éve Kerti Galériával együtt Kövér László házelnök nyitotta meg tegnap. Elmondta, Trianon a nemzetellenesség és az identitásküzdelem lelki szinonimája a hazáját és nemzetét szerető minden magyar ember számára, immár egy évszázada. „Nem pusztán egy lezáratlan múltbéli magyar történet, hanem egy jelenbeli és jövőbeli európai ügy is. Ugyanis napjainkban kivétel nélkül minden európai nemzetnek szembe kell néznie a létére törő nemzetellenességgel, az előttünk álló jövőben minden európai nemzetnek meg kell vívnia a maga identitásküzdelmét a fennmaradásáért” – hangsúlyozta. A kiállítást méltatva úgy fogalmazott, erénye, hogy nemcsak a magyarság Trianont követő szenvedését idézi fel, hanem betekintést nyújt az 1920 utáni magyar talpra állás és cselekvés folyamatába is. „A kiállítás anyaga nemcsak tényszerűen, hanem megrendítően és felemelően érzékelteti a Trianon utáni magyar újrakezdést, életerőt és teljesítményt” – tette hozzá.

Az Országgyűlés elnöke megjegyezte, a mai magyarok ugyanazt kívánják a szomszédjaiknak és Európa valamennyi nemzetének, amit önmaguknak: a nemzeti identitás szabadságát a szülőföldjén többségben vagy kisebbségben élő minden őshonos nemzeti közösség számára, valamint ezt a szabadságot biztosítani és oltalmazni hajlandó, méltányos, cselekvőképes és a nemzetközi együttműködésre nyitott nemzeti államot. Mint hozzátette, mindez nemcsak az emberi méltósággal élhető magyar élet, hanem az európai élet kulcsa is a 21. században. „Akinek van identitása, az megmarad, akinek nincs, az elvész” – nyomatékosította. Kövér László végül kiemelte: a magyarságot meggyötrő trianoni történet csak akkor érhet véget, ha a külhoni magyarok joga a nemzeti identitásukhoz ténylegesen biztosított lesz a szülőföldjükön.