Kultúra

Blaskovich úr otthonában találkozik a kortárs művészettel

A Kisterem Galéria fiatal és középgenerációs alkotóinak kiállítása a Kincsem Palotában. A varázsló kertje mint marsikus terepasztal és a Csúcs, ahol mindig van hely

Végre tanulhatunk valamit címmel a Kincsem Palotában állított ki a Kisterem Galéria a képzőművészei munkáiból. Csupa ifjú ember, friss gondolat jelent meg az 1870-es évek elején megépült, egykor pompás neoreneszánsz terekben, amelyek mára néhol sajnos a csupasz tégláig pusztultak le.

Blaskovich úr  otthonában találkozik a kortárs művészettel
Minimál formák, installációk egy romjaiból ébredező térben
Fotó: MH/Purger Tamás

Blaskovich Ernő, a legendás Kincsem nevű versenyló büszke tulajdonosa a belvárosi Reál­tanoda utcában emelt méltó házat magának és lovának. Kincsem istállói a négyszögletes udvarra nyíltak, de ugyanazt a boltíves, utcára néző bejáratot használta, mint a gazdája. Aztán új világ jött, a palota romlásnak indult, nemesfa falburkolatainak maradványai, egy-két szépen faragott ajtó és a stukkók romjai, a festett selyemtapéták mutatják, milyen világ lehetett itt egykor. Az évtizedek óta külföldi tulajdonban lévő házat bérelte ki három hétre a galéria, hogy élettel töltse meg a holt tereket, ahol néhány filmforgatás kivételével hosszú ideje nem történt már semmi. Most tehát kortárs alkotók művei lakják be az épületet, a gazdag múltra utaló pusztulásban megjelenik a mai kor, és a tendenciákat látva felsejlik a jövő is. A képzőművészet jövője, amely tudatos döntéssel hagyta el a hagyományos kifejezési módokat, formákat. Így pont ezen a helyen óhatatlanul felmerül az emberben a kérdés, hogy az egykori dúsgazdag tulajdonos a kiállított munkák közül mennyit vásárolna vagy tartana meg palotájában. A kérdés természetesen költői, hiszen a ménesalapító nagybirtokos 1911-ben meghalt. Háza berendezését nézve nem valószínű, hogy lelkesedett a modern művészetekért. A kiállító művészek pedig nem használják a régi formákat. De ha mégis megállna valamelyik kortárs munka előtt a turfról hazatérő, táblabírói, főispáni felmenőkkel rendelkező lótenyésztő, az Kaszás Tamás és néhai Lóránt Anikó (Ex-artists’ collective) lándzsás útifű inspirálta öt öntött és kovácsoltvas lándzsája lenne, amelyek pengéin ismétlődnek a növény motívumai. A Gaia lándzsái című műben az élő természet, a gyógyulás és a fegyver, a halál találkozik. Blaskovich Ernő biztosan rácsodálkozna az udvaron kiállított, a tárlat címét is adó, betonvasból hajlított, hegesztett, 4,5 méterszer 6,5 méteres „grafikára”, a Rendomroutines (Kaszás Tamás és Kristóf Krisztián) három éven át készült, csak speciális térben kiállítható munkájára, amelynek felső részén egy város pusztulását, a menekülést láthatjuk, az alsó traktusban pedig pálmaágakat hajt félre a jelenet elől egy kéz.

Blaskovich úr biztosan jól elszórakozna a középgenerációhoz tartozó Szegedy-Maszák Zoltán Virtuális kommunikáció – Jona­than Swift tiszteletére címmel programozott interaktív installációjával, amely az 1726-os írásnak a Lagadói Nagy Akadémiáról és annak tudósairól szóló részére is reflektál. Szegedy-Maszák a szöveg szavait három különböző 3D-nyomtatóval elő is állítja „egymásra dobálva”. A printek nem véletlenül kapták hát a Nehezen olvasható művek címet. Már csak méretei (332 centiméter magas) miatt is elgondolkodna Gosztola Kitti A csúcson mindig van hely című, a kőzetek egyezményes jelzéseivel díszített oszlopánál, amelynek tetején egy 1 méterszer 1 méteres felület és az oldalának támasztott öreg létra várja napjaink oszlopszentjét. Feltűnnének neki Fischer Juditnak a babázás mellett nagy műgonddal megfestett akvarelljei és az akvarellek megszőtt változatai. Bizonyára vonzaná a szemét Albert Ádám A varázsló kertje című „tárgyasztala”, amelyből egy marsi tájra hajazó, tardosi vörös mészkőlapból fújt üvegmotívumok nőnek ki. Ezt az alkotást furcsa szépsége miatt Blaskovich úr talán meg is vásárolná.

A zegzugos terekben még a galéria további tíz alkotójának munkáira bukkanhatunk, amelyek értelmezéséhez nagy segítséget nyújt a katalógus, amelyet a tárlat végéig, szeptember 30-ig kézhez kap minden látogató.

Kapcsolódó írásaink

Novemberben lesz az Őszi Tárlat

ĀIdén nem október első hétvégéjén, hanem november második felében nyit Magyarország legnagyobb múltra visszatekintő kortárs képzőművészeti kiállítása

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom