Kultúra

Miskolcon ünnepelt az idén 25 éves Parnasszus folyóirat

A vers legyen veletek – hirdették a szállóigévé vált mondatot azok a szájmaszkok, amelyeket a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár központi épületében kaptak kedden, az idén 25 éves Parnasszus folyóirat jubileumi ünnepségsorozatának miskolci állomására érkező érdeklődők.

A szállóigévé vált szlogen okkal kapott helyet a maszkon, hiszen ez jó ideje Turczi István, a folyóirat alapító-főszerkesztőjének ars-poeticája, a költészet erejében való hitének kinyilatkoztatása. A jubileumi ünnepségsorozat miskolci állomásán a Parnasszus folyóirat életre hívásának kezdő stációira emlékezett vissza a lapalapító költő.

Turczi István megidézett egy inspiráló és a lap fogantatása szempontjából mérföldkőnek tekinthető, Vas Istvánnal folytatott beszélgetést, mely 1990 és 1991 fordulójára datálható. Miképp mondta, „ekkor merült fel az ötlet, hogy fontos lenne egy tisztán költészeti lap a palettán, amit Pilinszkyék annak idején elterveztek.”

„Meg kell említeni azt is, hogy volt a lapnak egy mecénása – Ispánki László személyében –, aki az irodalmon kívüli világból, üzletemberi szemlélettel állt a lapalapítás mellé, s kellőképpen belénk sulykolta, hogy csak akkor lesz képes fennmaradni a folyóirat, ha nem áll be az irodalmi lapok hosszú sorába, jól körülírható, egyedi profillal rendelkezik” – mesélt a kezdetekről Turczi István József Attila-díjas, Babérkoszorú-díjas és Prima Primissima díjas magyar költő.

A versszerető miskolci közönség érdeklődve hallgatta az emblematikussá vált zuglói szerkesztőségi estékről szóló anekdotákat, amelyek a költő egykori Gyarmat utcai otthonához kötődtek, s negyedévente, az adott Parnasszus lapszám megjelenéséhez igazodva történtek. „Híre ment ennek a költői csoportosulásnak, a felolvasóesteknek, és egyszeriben azt vettük észre, hogy a beérkezett, idősebb generáció tagjai is ott ülnek közöttünk, mint Lengyel Balázs, Deák László, Tornai József, vagy Somlyó György” – emlékezett vissza a költő, akit a könyvtár munkatársa, Filip Gabriella kérdezett.

Újságírói kérdésre – miszerint az új típusú virtuális író-olvasó színterek, a közösségi oldalakon szabadon megosztható irodalmi tartalmak mennyivel jelentenek nagyobb lehetőséget a költészet terjesztésében – Turczi István így fogalmazott: ez a jelenség úgy az alkotói munkát, mint a befogadói oldalt befolyásolja, és vélhetően lassan át is alakítja, ezért ezzel számolnunk kell. Látszólag úgy tűnik, hogy egy korábbinál aktívabb, friss és élénk diskurzus van kialakulóban úgy a költészetről, mint magáról az irodalomról. Ugyanakkor érdemes hangsúlyozni, attól még, hogy egy irodalmi szöveg – akár egy vers – megjelenik a közösségi oldalon, és tegyük fel, viszonylag sok lájkot kap, korántsem biztos, hogy szakmai körökben is megállja a helyét. Tehát úgy fogalmaznék, hogy plusz lehetőségként alkalmas a virtuális tér a költészet hirdetésére is, de nem valami helyett, inkább valami mellett értelmezhető - tette hozzá.

A Parnasszus ünnepségsorozatának miskolci estjén a lappal a kezdetektől együttműködő Spanyolnátha című művészeti folyóirat is képviseltette magát, melynek főszerkesztője, Vass Tibor József Attila-díjas költő – a kérdésre reflektálva – kísérletet tett arra, hogy árnyalja a szövegként, illetve versként értelmezett irodalmi alkotások közötti feltételezett különbséget.

A párbeszédet követően Balázs István előadásában elhangzott Vass Tibor Jóformán című költeménye, Kicsesszé című prózai írásműve pedig az ünnepi lapszám hasábjain emlékezik meg a Parnasszus kezdeti lépéseiről. Hasonlóképpen a kezdeteket idézi Fecske Csaba József Attila-díjas miskolci költő esszéje, aki a print folyóirat útnak indulását nem az első lapszám megjelenése, hanem a hasonló címmel sugárzott televíziós irodalmi kvízműsor idejére teszi. Miskolc aktív irodalmi szerepvállalása egyébiránt a költészeti folyóirat tartalomjegyzékét fellapozva is tetten érhető. Az ünnepi lapszámban a lokális irodalmi élet szereplőin túl többek között Kabdebó Lóránt, Szentmártoni János, Petőcz András, Király Farkas, Fecske Csaba, Kukorelly Endre, Berka Attila esszéje, Zalán Tibor, Lackfi János verse olvasható. Az anekdotákkal, visszaemlékezésekkel, felolvasásokkal színesített ünnepi műsorsorozat miskolci állomásán Regős Zsolt nívódíjas és Prima-díjas karnagy, karvezető zongorajátéka tette a különleges atmoszférájú estet még emelkedettebbé.