Kultúra

A magyarságnak van helye Európában

Új lemezt ad ki Varga Miklós a trianoni békediktátum 100. évfordulójára, az album nem a történelmi sérelmekről, hanem a nemzetet összetartó erőről szól

Új lemezt ad ki a trianoni békediktátum 100. évfordulója alkalmából Varga Miklós szeptember 15-én. A kiadványban tíz rockdal szerepel. Az énekes soha nem rejtette véka alá értékrendjét, s bár az Európai Unióban csalódott, mégis úgy érzi, hogy létrejött egy olyan hely, amit Vén Európa című dalában megálmodott, de azt nem Nyugaton kell keresni. 

A magyarságnak van helye Európában
A rockzenének mindig is társadalmiüzenet-közvetítő feladata volt
Fotó: MH/Papajcsik Péter

– Új albuma az Ébredés – 100 év magány után címet kapta. Gyakran megvádolják azzal, hogy zenész létére túl sokat politizál?

– Az értékrendünk, identitásunk kinyilvánítása nem aktuálpolitikai kérdés, soha nem akartam belépni egyetlen pártba sem, de azt, hogy politikával kapcsolatos kérdésekben ne nyilvánuljunk meg, óriási butaságnak tartom, a világon minden összefügg a politikával.

– Az utóbbi idők legsikeresebb slágereiben nincs politika, csak tengerpart és szerelem...

– Persze, lehet politikamentes dalokat írni, a zöld fűről meg a boldogság kék madaráról dalolni, de az a szórakoztató zene világa, én nem ehhez a műfajhoz tartozom. A rockzenének valahol mindig is társadal­miüzenet-közvetítő feladata volt, gondoljunk csak a régi, nagy múltú zenekarokra, az Illés, a P. Mobil, a Beatrice: ezek mindig társadalmi kérdéseket feszegettek, ha nem is minden dalukban, de jó néhányban. Úgy gondolom, hogy a fontos közéleti kérdésekben nagyon is meg kell nyilvánulnunk, a magyarságunkra pedig büszkének kell lennünk! Ha például átlépjük Erdély felé a határt, Romániában úton-útfélen kék-sárga-piros lobogókat látunk, nemcsak középületeken, hanem magánházakon is, mégsem szólja meg őket senki. Sajnos nekünk, ahogy mondani szokták, kommunistából is a legrosszabb jutott. A környező országokban a kommunisták nacionalista állásponton voltak, Ceausescu, Milosevic és még sorolhatnám. A mi kommunistáinknak nem volt fontos a nemzetben gondolkodás.

– Sőt, a nemzetet ért múltbéli sérelmeket a marxista osztályharcos szemlélet kereteibe erőszakolták, a nemzeti összetartozás gondolatát pedig igyekeztek minél mélyebbre temetni…

– Mindent irtottak, ami a magyarságunkban erősített minket, és ezt sajnos az ország népére is kivetítették. A nemzet lelkében mély nyomot hagyott ez a hozzáállás, és ezért van az, hogy Magyarországon ha valaki kitűzi a saját otthonára a nemzeti lobogót, rögtön megszólják. Tudok olyan esetről, amikor egy kedves barátom kirakta a magyar zászlót a saját lakása ablakába, és egy ismert közéleti ember, aki fölötte lakott, bekopogott hozzá, hogy vegye le, mert őt zavarja. De mondok más példát: egy volt köztársasági elnökünk 2006-ban az újévi beszéde előtt kivitette a szobából a nemzeti lobogót.

– Aki nem becsüli a múltat, nem érdemli a jövőt?

– Nem véletlenül szerepel a honlapomon ez a Széchenyi István-idézet. Hiszek abban, hogy a múlt tanulságait felhasználva kell a jövő építésére koncentrálni. Az új lemezem is erről szól. A trianoni évforduló alkalmából jelenik meg a nemzeti összetartozás évében, de nem a sérelmekről, hanem az előre tekintésről szól. Kicsit olyanok vagyunk, mint akit víz alá próbálnak nyomni, de mindig a felszínre jön. A magyarság számtalanszor bizonyította, hogy van helye Európában, hogy hiá­ba alázzák meg, semmizik ki, talpra tud állni, akár komoly európai ellenszélben is.

– Az uniós csatlakozásunk idején nagy támogatója volt a kezdeményezésnek, most mit ért ellenszél alatt?

– Senki nem vetheti a szememre, hogy annak idején nem voltam támogatója az EU-nak, valahol az Euró­pa című dalom is arról a kulturális egységről szól, ami elsősorban a keresztény hagyományra épül. Mindig is hittem abban, hogy létre lehet hozni egy olyan európai közösséget, ahol az államok kölcsönösen tisztelik egymást, egy megértésen és egyetértésen alapuló Európát. Sajnos ebben csalódnunk kellett, a Nyugat egyre inkább elhagyja a gyökereit, az igazi európai értékeket, és ez szomorú. Ugyanakkor úgy érzem, hogy az a hely, amit korábban megálmodtam, áttevődött ide, Kelet-Közép-Európába.

– A Lánc című dalt, amelyet az új lemezen hallgathatunk meg először, közösen adja elő gyermekeivel. Ön szerint az új generáció mennyire nyitott azokra az üzenetekre, amelyeket a dalaival közvetít?

– A dal arról szól, hogy az emberiség lánca nem szakadhat el, ugyanez érvényes a magyar nemzetre is, és szimbolikus jelentőséggel bír, hogy a gyerekeimmel közösen adhattam elő. Bár ők abszolút képben vannak a történelmi eseményeket illetően, az ő generációjuknak teljesen más a viszonya Trianonhoz, mint nekem, hiszen túl azon, hogy egyikünk sem élte meg ezt a tragikus eseményt, az én generációm a saját bőrén érezhette a következményeit. Sokan a mai napig nem tudják, és bizony ez a mi bűnünk is, hogy a közvetlen határainkon túl mennyi nemzettársunk él, akik ugyanolyan – vagy még erősebb – identitással rendelkeznek, mint mi. A fiatalok nem feltétlenül érzik annak a jelentőségét, hogy 15 millió magyar több mint 10 millió, tehát sokkal erősebbek vagyunk, ha együtt tudunk fellépni bizonyos ügyekben.

– A nemzetközi zenei élet egyes szereplői előszeretettel állnak be olyan mozgalmak mögé, mint például a Black Lives Matter, mert úgy gondolják, hogy sokakat ér hátrányos megkülönböztetés az iparban. Arról kevesebbet beszélünk, hogy ma már ahhoz is bátorság kell, hogy valaki büszkén vállalja nemzeti identitását, hiszen gyorsan rásüthetik a „nacionalista” bélyeget. Volt, akinek nem tetszett, hogy patrióta üzeneteket közvetít a dalaival?

– Emlékszem jó néhány helyzetre, amikor hátrányt jelentett az életemben az értékrendem. Egy neves, szórakoztatóiparban dolgozó műsorvezető, aki egy időben komoly posztot töltött be a „királyi televíziónál”, azért húzott ki egy szilveszteri műsor fellépőinek listájáról, mert „a Varga Miklós jobboldali”. Engem szerencsére nem érdekel, ha beskatulyáznak, mert az értékrendemet mindenkor vállalom, és vállalni is fogom, a munkásságom pedig, azt hiszem, önmagáért beszél.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom