Kultúra

Trianon-emlékművet avattak Lengyeltótiban

Trianon-emlékművet avattak a Somogy megyei Lengyeltótiban pénteken. Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztosa a nemzeti összetartozás éve alkalmából tartott eseményen hangsúlyozta: Magyarország ma erősebb, mint az elmúlt száz évben bármikor.

Trianon-emlékművet avattak Lengyeltótiban
Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztosa (b) és Móring József Attila KDNP-s országgyűlési képviselő leleplezi a Trianon-emlékművet a nemzeti összetartozás éve alkalmából tartott rendezvényen a Somogy megyei Lengyeltótiban 2020. szeptember 11-én
Fotó: MTI/Varga György

A miniszteri biztos a Zichy parkban, Farkaslaki Jakab György szobrász és Pap Lajos kőfaragó alkotása előtt - amely a világ több tájáról származó kövekből készült, és Szűz Máriát ábrázolja, amint magához öleli a csonka Magyarországot - azt közölte, a nemzeti közösségeink túlélték a többszöri elnyomást, Magyarország új alapokra helyezte a nemzetpolitikát, újjáépítette kapcsolatait a külhoni magyarsággal.

A magyar nemzet mára világnemzetté vált, mindezt az anyaországi, a Kárpát-medencei és a diaszpórában élő magyarság közösen érte el - fogalmazott.

Rámutatott, hogy „az évszázad veszteségeit sikerült előnyünkre fordítanunk”, a nemzet közjogi egyesítését követően olyan jól működő intézményrendszer épült ki, amelynek köszönhetően ma kijelenthető: nincs A és B kategóriájú magyar állampolgár, honfitársainknak ugyanazokat a lehetőségeket tudjuk biztosítani.

Szilágyi Péter felidézte, hogy a száz évvel ezelőtt a Kárpát-medencében baljósan megkonduló harangok egy új világrend kezdetét jelezték.

„Elvesztettük országunk területének kétharmadát, honfitársaink fele más országba kényszerült, családok hulltak szét, a Trianon palotában hozott döntés emberéletekre nyomta rá a pecsétjét” - jelentette ki.

Hozzátette, ilyen példátlan igazságtalanságot egy nemzet sem kényszerült elviselni a történelemben, de nincs is még egy olyan nép, amely megmaradt volna egy ilyen csapás után. Száz év alatt azonban nagyot fordult az idő kereke, ez a majdnem három emberöltő megmutatta, van még dolgunk az európai népek között.

Kiemelte, ugyan országhatárok választanak el bennünket, de a magyar szó a magyarországi, a felvidéki, kárpátaljai, erdélyi, délvidéki és őrvidéki magyarnak is ugyanazt jelentette 1920-ban és ugyanazt jelenti ma is. Ugyanazt a himnuszt énekeljük, ugyanazt a miatyánkot mondjuk a templomban, ugyanazért a nemzetért vagyunk felelősek - hangoztatta.

Szilágyi Péter közölte: „az a feladatunk, hogy ezt az összetartozást továbbra is minél több területen megjelenítsük, a mindennapokban is egységes nemzetben gondolkodjunk, egységes nemzetként cselekedjünk”.

Móring József Attila, a térség kereszténydemokrata országgyűlési képviselője azt mondta, hogy a lengyeltóti Trianon-emlékmű nemcsak az emlékezésnek, a magyarságunk előtti tisztelgés fontosságának a jele, hanem a büszkeségé is, hiszen „hiába tépték le a nemzet kétharmadát, ez a nemzet él és élni akar”.

Zsombok Lajos (Fidesz-KDNP), Lengyeltóti polgármestere arra hívta fel a figyelmet, hogy ma már a negyedik generáció teszi fel még mindig ugyanazt a kérdést, hogy miért mérte Magyarországra ezt a mérhetetlenül igazságtalan döntést a sors.

Közölte, Farkaslaki Jakab György és Pap Lajos alkotása arról tesz hitet, hogy a hazánk nem darabokból összetákolt valami, hanem egy test, amit nem lehet csak úgy vagdalni, toldani.

„A szobor által mi, lengyeltótiak is büszkén üzenhetjük mostantól a világnak: egy test a mi hazánk” - fűzte hozzá.


Menczer: A magyarokat nem lehet „leírni”

Mi, magyarok az elmúlt száz évben erőt merítettünk és merítünk ma is a Trianon okozta keserűségből, fájdalomból, és megmutatjuk: bennünket nem lehet „leírni” - mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára pénteken Lengyeltótiban.

Menczer Tamás a somogyi kisváros művelődési házában, a nemzeti összetartozás éve alkalmából rendezett ünnepi gálán azt hangoztatta, hogy „bennünket nem lehet eltüntetni, örökké a vesztes oldalra lökni, mert nekünk más terveink vannak”.

Hozzátette: a magyarság nemcsak, hogy túlélte az elmúlt száz évet, hanem meg is erősödött, ma erősebb, mint száz évvel ezelőtt.

Az államtitkár kitért arra, hogy a magyar kormány és a külügyminisztérium felelősséget érez minden magyarért, éljen a világ bármely pontján, s mindent megtesz azért, hogy segítséget nyújtson magyarsága, kultúrája, tradíciója, anyanyelve megőrzésében, nyelvhasználati joga érvényesítésében.

A külhoni magyarságra és a Magyarországon élő nemzeti közösségekre is olyan erőforrásként tekintünk, mint amelyek országokat kötnek össze, lehetőséget teremtenek kapcsolataink erősítésére - fogalmazott.

Menczer Tamás felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország a kölcsönös tiszteletre alapozza külpolitikáját és együttműködését a szomszédos országokkal.

„Tiszta és fair lapokkal játszunk, elmondjuk nekik, hogy nekünk két dolog nagyon fontos: a kölcsönös tisztelet és az ottani magyar közösség jogainak és lehetőségeinek megőrzése, azok mellett mindig kiállunk” - mondta.

Menczer Tamás beszédet mond a nemzeti összetartozás éve alkalmából tartott rendezvényen a Somogy megyei Lengyeltótiban
Menczer Tamás beszédet mond a nemzeti összetartozás éve alkalmából tartott rendezvényen a Somogy megyei Lengyeltótiban
Fotó: MTI/Varga György

Kijelentette, hogy soha nem fogják feláldozni a külhoni magyarokat semmilyen geopolitikai, világpolitikai játszmák oltárán, „pedig volna erre igény, néha érezzük, hogy nyomást gyakorolnak ránk”.

Magyar érdekeket képviselünk, magyar külpolitikát folytatunk, saját elhatározásból és tiszta szándékból állunk ki a külhoni magyarok mellett - hangoztatta.

Menczer Tamás szólt arról, hogy Magyarországnak érdeke Közép-Európa gazdasági és kulturális erősödése, ennek a szomszédos országokkal történő együttműködés a záloga.

Az államtitkár kitért arra is, hogy meggyőződése szerint az ember akkor lehet boldog, ha tudja, hova tartozik, mik a gyökerei, milyen értékeket képvisel, milyeneket akar továbbvinni. „Egy ilyen ember erősíti igazán azt a közösséget, ahova tartozik” - tette hozzá.

Zsombok Lajos (Fidesz-KDNP), Lengyeltóti polgármestere arról szólt, hogy korabeli jóslatokkal ellentétben nem pusztult el a Trianonnal megcsonkított Magyarország és a magyar szó sem tűnt el a határon kívül rekedt magyarok ajkáról, semmi okunk nincs arra, hogy borúlátóak legyünk.

„A dolgunk az, hogy a mai fiatal generációnak megmutassuk mindazt, amit tőlünk fiatalként megtagadtak: igenis ott élnek a szomszédos országokban a velünk azonos identitású testvéreink” - mondta. Hozzátette, fontos, hogy a gyermekeink lássák, hallják, megtapasztalják: erősebbek vagyunk, mint amit a térkép mutat.

Az esemény végén kitüntetést vehetett át kilenc olyan ember, aki sokat tett Lengyeltótiért.

Kapcsolódó írásaink

Megnyílt az Ars Sacra Fesztivál

ĀA szakrális művészetek jövő vasárnapig tartó seregszemléjét Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek nyitotta meg + VIDEÓ

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom