Népmesék és néma történetek

A Vigadó ötödik emeletén vasárnapig látható annak a tizenhárom magyar mesekönyv-illusztrátornak a grafikáiból nyílt kiállítás, akik egy vagy két kötettel vettek részt a Pozsonyi Illusztrátor Biennálé (BIB) huszonhetedik nemzetközi versenyén, amelyet a pozsonyi várban rendeztek meg. Az eseményre a világ minden kontinenséről érkeztek alkotások: negyvenhét ország négyszáztizenhat alkotója mutatkozott be, összesen háromezer-ötvenhat grafikával. Viera Anoskinova, a BIB titkárságvezetője a pozsonyi versenyen azt hangsúlyozta, hogy azért kellenek magas színvonalú grafikák a meséskönyvekbe, mert a fiatal korosztály nagy mennyiségű vizuális tartalommal találkozik, és már kisgyerekkorától tisztában kell lennie azzal, hogy melyik a színvonalas és értékes kép. „A pozsonyi rendezvény jelentős múltja és virágzó jelene önmagában bizonyítja, hogy milyen mély és hosszan tartó hatást tud gyakorolni egy ilyen seregszemle a szűkebb régió illusztrációs művészetére. Számunkra példaértékű az az út, amelyet bejárt, és az a minőség, amelyet felmutat. Mindenkinek, aki erre a pályára készül, »kötelező olvasmány«. Megtisztelő kitüntetés a jelenlétünk, és csak remélhetjük, hogy egyszer majd a nagydíjat is elhozzuk. Addig is csodáljuk azt a válogatást, ami a sok száz műből most Budapestre látogat” – nyilatkozta a Gyermekirodalom.hu-nak Révész Emese művészettörténész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem tanára, akinek évek óta szívügye az illusztráció, és a hazai előzsűri munkájában is részt vett.

A teremben látható húsz kiadványból ötöt a Csimota Kiadó gondozott, amelyek közül kettő papírszínház, más néven lapozó. A japán könyvkultúrából a nemzeti könyvek világába vándorolt technika a művészi megoldások mellett a kísérletezőkedvet is megmozgatja. Ilyen alkotás például Nagy Diána lapozója, amely a legkisebbeknek is különleges élményt nyújthat, de a tavaly IBBY Andersen-díjra jelölt Takács Mari Gúfó-sorozathoz készült illusztrációi is nagy műgondról tanúskodnak. Egy kevésbé ismert műfajt is megismerhetnek a tárlaton a látogatók: az úgynevezett silent book (magyarul néma könyv) olyan könyv, amely szöveg nélkül, csak képekkel mesél el különböző történeteket, óriási szabadságot adva ezzel a mesélő képzelőerejének, aki így saját stílusában adhatja elő a cselekményt, miközben a könyv képeit lapozgatja. Ebben a műfajban készült Maros Krisztina Milyen színű a boldogság? című kötete is, amely a Silent Book Contesten is szerepelt. Nagyhatású Rofusz Kinga Otthon című szívszorító silent bookja is, amely azért olyan megkapó, mert szavak nélkül meséli el egy költözés történetét, a búcsút a régi háztól.

Varró Dániel Líra és Epika című könyve Baranyai András illusztrációival látható a tárlaton, amely a szakmai körök szerint az egyik legkiválóbb hazai megjelenés. A Tilos az Á Könyvek közt felfedezhetjük az Év gyerekkönyve díjas Dániel András És most elmondom, hogyan liftezem című képeskönyvét, amelynek nagyszerű és mulatságos rajzai szintén megtekinthetőek a kiállítás anyagában, csakúgy, mint A nyúlformájú kutya képei is. A gyermeki lelkű felnőtteknek a fent említetteken kívül érdekesek lehet­nek Herbszt László illusztrációi, amelyeket a Móra Kiadónál megjelent, Fekete István Éjféli harangszó című kötetéhez rajzolt, a Népmesekincstár A rabbi és az oroszlán bájos, rejtelmes, részben figurális, részben geometrikus rajzai, illetve Keresztes Dóra, Kiss Ferenc zenés kiadványához, A Mamó kertecskéjéhez készített meghitten kedves, puha, élénk színekkel hívogató illusztrációi.

Szombat délután négykor félórás tárlatvezetéssel várják a látogatókat, illetve workshopot is rendeznek az illusztrációk iránt érdeklődőknek. A tárlat a Vigadó egész területére érvényes jeggyel látogatható.