Kultúra

A Nobel-díjas François Mauriac ötven éve hunyt el

A Proust utáni időszak legnagyobb francia regényírójának tartják – Állandó témája volt a szenvedélyeivel harcoló ember

Francois Mauriac Bordeaux-ban született 1885. október 11-én. Szigorú katolikus nagypolgári családból származott. Írói pályája Párizsba költözése után teljesedett ki. Első könyvei verseskötetek voltak, később a regény lett az igazi műfaja. Már első műveiben megjelentek állandó témái: a polgári világ rajza és a szenvedélyeivel harcoló emberi lélek árnyalt elemzése.

A Nobel-díjas François Mauriac ötven éve hunyt el
A Le Figaro és a L’Express legolvasottabb közírója volt
Fotó: MH

Regényírói hírnevét 1922-ben a Csók a leprásnak (Le Baiser au lépreux) című munkája alapozta meg,1925-ben megjelent A szerelem sivataga (Le Désert de l’amour) című regényét a Francia Akadémia nagydíjával tüntették ki.

A Francia Akadémia tagjai közé 1933-ban választották, ebben az évben írta A regényíró és alakjai című esszéjét, amelyben saját munkásságának elemzését adja, de négykötetes Naplója (1934–51) és Emlékiratai (1959–67) is sokat elárulnak írói szándékairól. Vitairatai nagy hatást gyakoroltak a két világháború közti francia kulturális és politikai életre. Az 1930-as években felemelte szavát a totalitárius hatalom minden formája ellen, a második világháború idején az ellenállás tagja volt, napi vitacikkeinek gúnyos arcképei Voltaire-t idézték.

A háború után egyre aktívabban vett részt a politikai vitákban, elítélte a vietnami és az algériai háborút. Nyíltan Charles de Gaulle tábornokot támogatta 1962-től, akiről 1964-ben könyvet is írt. Tanulmányai közül kiemelkedik Racine, Proust és Pascal műveinek elemzése.

Sokan támadták ellentmondásos személyisége miatt, mégis a Proust utáni időszak legnagyobb francia regényírójának tartják. Munkásságát 1952-ben Nobel-díjjal ismerték el: „regényeinek mélyreható lélekelemzéséért és a művészi erőért, amellyel az emberi lét drámáját ábrázolja műveiben”.

François Mauriac ötven éve, 1970. szeptember 1-jén hunyt el. Ravatalánál a francia kormány és az Akadémia képviselői álltak díszsorfalat.

Kapcsolódó írásaink

Shakespeare-től Máraiig

ĀA Gyulai Várszínház történetének egyik legeredményesebb és legsikeresebb évadán vagyunk túl – emelte ki lapunknak Elek Tibor, a teátrum igazgatója