Kultúra

Képes időutazás a piramisokhoz és Közép-Amerikába

A Mai Manó Ház két új kiállításán a múlt századi Egyiptomot Flaubert és társai szemén, Mexikóvárost pedig Rosti Pál kameráján keresztül láthatjuk

Aki időutazáson akar részt venni, az október 4-ig két fotókiállításon is megteheti ezt a Mai Manó Házban: a francia író, Gustave Flaubert társaságában az 1850-es évek Egyiptomát fedezheti fel, a negyvennyolcas emigráns, Rosti Pál jóvoltából pedig szinte ugyanezen időben Mexikót, Kubát és Venezuelát járhatja be.

Képes időutazás a piramisokhoz és Közép-Amerikába
Rosti Pál felvételeit az Úti emlékezetek Amerikából idézetei kísérik
Fotó: MH/Katona László

A budapesti Mai Manó Házban két időszaki fotótárlat látható tegnap óta, amelyek a múlt századba repítik vissza a látogatót: az Egyiptom Flaubert idejében – Korai utazók fényképei, 1839–1860 közt látványos válogatása mellett most először állítják ki az első magyar fotográfusok egyike, Rosti Pál eredeti fényképeit Úti emlékezetek Amerikából címmel. A tárlaton fotótörténetből megtudjuk, hogy a 19. század közepére odáig jutott már a „fényírás” tudománya (Rosti következetesen ezt a kifejezést használja), hogy bár elég nehéz körülmények között, de pontos, éles képeket tudtak készíteni az állványra helyezett fadobozba szerkesztett fotóapparáttal. A felszerelés szállítása amúgy nem volt egyszerű: ahogyan Rosti írásából megtudhatjuk, erre a célra két szamarat szerzett.

A Mai Manó Ház első szintjén található egyiptomi anyagban Kairó városát és Karnak oszlopait láthatjuk megörökítve ezzel a technikával, Louis Daguerre 1837-es találmányával, amelyet 1843-ban használtak Egyiptomban francia fotográfusok. A Vissza Egyiptomba mozgalom idején aztán két író, Gustave Flaubert és Maxime Du Camp is eljutott a piramisok alá 1849–1950-ben, utóbbi a Francia Akadémia megbízásából fényképeket is készített. A tárlaton látható az a fotó, amelyet 1850. január 9-én készített társáról Kairó régi negyedében, egy kertben. Flaubert fején fezzel, köpönyegbe burkolózva mereng ott, de a két barát eljutott II. Ramszesz sziklatemplomához, Abu Szimbelbe és a thébai nekropoliszba is. Flaubert útirajzát végül a személyes közlendőket kitörölve, 1901-ben adták ki. Du Camp és mások ikonikus felvételei ráadásul még azelőtt készültek, hogy megkezdődött az ókori Egyiptom kincseinek pusztulása, pusztítása.

Az 1830-as születésű, arisztokrata Rosti Pál a Károlyi-huszárezredben harcolt 1848–49-ben, majd az emigrációt választotta. Münchenben vegyészetet tanult, de Alexander von Humboldt példája is lelkesítette. A német tudós 1802 és 1804 között tett amerikai utazását kívánta megismételni, és miután Párizsban néhány hónap alatt beletanult a fotózásba, 1856 augusztusában hajóra szállt Közép-Amerika felé. Végigjárta és fényképezte Kubát, Venezuelát és Mexikót, fotográfiáiból pedig első magyar fotográfusként, albumokat készített. Testvérei és a Magyar Tudományos Akadémia mellett Humboldtnak is adott egyet, aki állítólag rá is ismert belőle néhány általa látott helyszínre, például a „nagy zamang fára” Venezuelában, Turmeo mellett, amely elképesztő lombkoronájával betölti a képet. A negyvenhét fotóról a nyomdatechnika akkori állapota szerint litográfiák készültek, amelyek végül könyv formában Heckenast Gusztáv kiadásában jelentek meg 1861-ben Úti emlékezetek Amerikából címmel. (Aki belelapozna, az a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban vagy az Országos Széchényi Könyvtárban megteheti.)

Ahogy Du Camp és az egyiptomi kiállítás más jeles fotósai, Rosti sem csak a történelmi múlt romjait örökítette meg, hanem az adott kor épületeit is. A rendkívül hosszú exponálási idők miatt, emberek csak ritkán szerepelnek a fotográfiákon: néhány beduin kuporog Kheopsz gízai piramisa előtt. Viszont megjelenik előttünk a települések százhetven évvel ezelőtti képe. A többit Flaubert és Rosti is színes leírásokkal pótolja: utóbbitól megtudjuk például, hogy mivel Mexikóvárosnak nem volt helyben ivóvize, ezért azt az aquadornak nevezett vízkereskedők árulták, vagy hogy akkoriban Cortez házát (Casa del Cortez) tartották a legrégebbi épületnek. Rosti három leánytestvérének összeállított albuma közül a tárlat falain Ilona albumának lapjait láthatjuk, a kötet tagolását követve, de kivetítőn a teljes album megnézhető.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom