Ötödik alkalommal rendezik meg a Németh László műfordító tábort

– Milyen gondokat jelentett idén, különös tekintettel a járványos időkre a tábor megszervezése?

– A szervezést tavasszal szoktuk kezdeni. Márciusban még bizonytalan volt, tarthatunk-e egyáltalán idén tábort. Sajnos a járvány miatt most nem számíthatunk sem a beregszászi, sem pedig a kijevi résztvevőkre. Tapasztalataink szerint nehéz összegyűjteni a közép-európai nyelvekből fordító fiatalokat. Pedig igazán kitűnő körülmények között lehet itt egy héten át dolgozni. Katasztrofális helyzetben van ugyanis ezeknek a nyelveknek az egyetemi oktatása. Alig van hallgató. Most például nem volt elegendő számú jelentkezőnk a cseh műhelybe.

– Hogyan alakul az idei tábor programja?

– Névadónkra, Németh Lászlóra szoktunk emlékezni az első napon. Jánosi Zoltán irodalomtörténész, a Magyar Napló főszerkesztője tart róla idén előadást. Délelőtt nyelvek szerinti műhelyekben folyik majd a munka, tapasztalt műfordítók vezetik a gyakorlatokat, vendégelőadók gazdagítják a programot. Délután pedig kerekasztal-beszélgetések formájában ismerkedhet a társaság szűkebb szakmai és irodalmi kérdésekkel. A szomszéd nyelvek oktatói, például Kiss Szemán Róbert, Pálfalvi Lajos és Vincze Ferenc például, a mai egyetemi lehetőségekről fognak szólni. Egy másik kerekasztalnál hazai irodalmi folyóiratok szerkesztői beszélnek a publikálási lehetőségekről. Pál Dániel a Petőfi irodalmi ügynökségről ad tájékoztatást. A műfordítás „titkairól” rendezett vitában pedig jeles irodalmárok véleményét hallhatjuk. A résztvevőknek a tapasztalatok és ismeretek mellett fontos kapcsolatokat is jelenthetnek a Lakiteleken töltött napok. Reményeink szerint a legjobb fordítások nyomtatásban is megjelenhetnek.