Kultúra
Roncsolásmentes archeológia
A nyergesújfalui Sánc-hegyet immár két éve kutatja a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Örökségvédelmi Igazgatósága (MNM RÖG), amely lelőhely az őskortól a második világháborúig több korszak emlékeit őrzi. Rákóczi emlékirataiban is szerepel, mint Marcus Aurelius egykori táborhelye, amely a fejedelem szerint kuruc tábornak is megfelel majd. A római korban a Crumerum nevű település és katonai tábor állt itt, de a régészek a kuruc kori földsánc nyomait is megtalálták.
A szakemberek ezúttal modern, roncsolásmentes módszerekkel jutottak régészeti adatokhoz, így szinte érintetlenül őrizték meg az utókor számára a régészeti-történelmi jelentőségű természetvédelmi területet – emelte ki Schilling László ásatásvezető régész, a kutatás vezetője az MNM RÖG leleteket bemutató mai sajtótájékoztatóján.
Azt is elmondta, a terület régészeti értékeire elsőként Bél Mátyás (1684–1749), korának polihisztora figyelt fel, később Rómer Flóris, a magyar régészet atyja, majd Balogh Albin is, de mégsem kutatták jelentőségének megfelelően. Azonban a németországi, ausztriai és hazai római limes UNESCO világörökségi jelölése érdekében 2018-ban a kutatás eljutott ahhoz a fontos állomáshoz, amikor három egymáshoz közeli helyszínen is régészeti munkálatok zajlottak: az MNM RÖG régészei a Sánc-hegy lábánál római településre utaló épületmaradványokat találtak, tisztázták az északkeleti kapu tornyának alaprajzát, továbbá az északnyugat–délkeleti erődfal vonalát kutató árkot nyitottak.
A régészek 2020-ban a CLIR (Corpus Limitum Imperii Romanii) Kutatóközpont megbízásából roncsolásmentes vizsgálatok (magnetométeres, földradaros, geoelektromos felmérések) segítségével a korábbinál pontosabb alaprajzot kaptak a római táborról. A CLIR Kutatóközpont igazgatója, Farkas István Gergő hangsúlyozta, a most feltárt adatok, képek egy olyan hatalmas, átfogó adatbázisba kerülnek, amely a kutatók és az érdeklődők számára is rendelkezésre áll. A munkához csatlakozott a Magyar Nemzeti Múzeum Műszeres Lelőhely-felderítési Csoportja is, mivel attól lehetett tartani, hogy az illegális kincskeresők kifosztják a helyszínt.
Az új technika és az együttműködés új információkat eredményezett, és gazdag leletanyagot hozott. A római korból érmék, bélyeges téglák, gyűrű, hajtű, a népvándorlás korából jellegzetes 5. századi fibula (ruhakapcsoló tű), a kuruc korból érme és ágyúgolyó, a második világháború idejéből pedig töltényhüvelyek, valamint egy aknagránát stabilizátorszárnya került elő – magyarázta Lakos Tamás geodéta.
A sajtótájékoztatón Pusztai Tamás régészeti örökségvédelmi főigazgató-helyettes a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság új, Daróczi úti helyszínét is bemutatta, amely egykor a Magyar Királyi Honvédség Központi Ruhatárnak adott otthont.
