A varázsló titkos kompozíciói

A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) 2019 tavaszán nyitotta meg Csáth – A varázsló halála című tárlatát, amellyel a száz éve elhunyt Csáth Gézának állított emléket. A tragikus életutat bemutató kiállításról lapunkban is írtunk. A tárlat kísérőrendezvénye idén májusban egy koncert lett volna a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának (BFTZ) művészeivel, ám a járványhelyzet miatt a koncert elmaradt, helyette végül egy filmet forgattak, amely ingyenesen elérhető a YouTube-on. Amint Tuza Norbert rendező lapunknak kifejtette, a Tavaszi ouverture – Csáth Géza a muzsika világában című harmincperces dokumentumfilmet a BFTZ hívta életre. A zenekart régóta foglalkoztatta Csáth Géza zenei munkássága, ezért Tóth László, a BFTZ elnöke felkereste a komolyzenéért rajongó rendezőt, hogy készítsenek egy dokumentumfilmet.

Elek Szilvia, a film forgatókönyvírója évek óta érdeklődött a téma iránt, így összegyűjtötte a századelő nagy magyar zeneművészei, mások mellett Kodály Zoltán, Bartók Béla, Vecsey Ferenc és Weiner Leó feljegyzéseit, levelezéseit, amelyeket Csáth szövegeivel együtt felhasznált a forgatókönyv megírásához. Tuza Norbert szerint zenetörténeti jelentőségű az összegyűjtött s a filmben közreadott anyag, hiszen ezzel a témával korábban senki nem foglalkozott. Csáthra ugyanis nemcsak íróként, orvosként, hanem a századelő egyik leghitelesebb zenekritikusaként is tekinthetünk, aki maga is komponált. A filmen Hirtling István hangjával, Formán Bálint színművész alakításával kel életre Csáth Géza alakja, amelyet Hűvösvölgyi Ildikó narrációja egészít ki. Részletek hangzanak el Csáth zenei írásaiból, novelláiból és a BFTZ korabeli koncertkritikáiból. Felcsendülnek a zenekar művészei által a karantén időszak alatt felvett, kéziratban fennmaradt Csáth-kompozíciók, köztük a Hamvazószerda és a Notturno című művek, illetve a mára méltatlanul elfeledett, a századforduló pezsgő kulturális életét meghatározó zeneszerzők művei is. A rendező rámutatott, a film kronológiailag követi Csáth életének zenei történéseit. Majd hozzátette, élettörténetét nemcsak dokumentarista jelleggel bemutatják, hanem életének fordulatait alá is festik azokkal a zenékkel, amelyeket kedvelt.

Csáth igazi zenei őstehetség volt. Gyermekként elbűvölte a komolyzene, nyolcévesen kapta első hegedűjét, zongorázott, és zenét is komponált. Annak ellenére, hogy bámulatos volt a zenetörténetben, zeneelméletben való jártassága, a Zeneakadémiára nem vették fel. Ám hangversenykritikái, esszéi, riportjai a Nyugatban, a Pesti Naplóban és a Vasárnapi Ujságban is megjelentek. Írásai kordokumentumok, ugyanakkor a huszadik század elejének gazdag magyar zenei kultúrájáról is tanúskodnak. Nagy becsben tartotta például Bartók Béla és Kodály Zoltán munkásságát, legközelebbi muzsikus barátja pedig Weiner Leó volt.

Tuza Norbert a forgatásról elárulta, rengeteg korabeli kelléket és eszközt kerestek kifejezetten a filmhez, hogy olyan tárgyakat tudjanak megmutatni, amelyeket Csáth használt, kedvelt. A PIM kiállításán felvett snitteket elsősorban vágóképekként használták. A múzeum több helyiségében pedig a filmet forgatták Szín Róbert operatőrrel. Egyéb munkáiról szólva Tuza kifejtette, a BFTZ-vel április közepén indították el a Kamerazene című komolyzenei műsort, amelyet Mona Dániel zenetörténész vezetésével készítenek. A múlt héten pedig megjelent a Zenélő Budapest koncertsorozat hatodik évadára egy művészfilm, amelyet a főváros különböző pontjain vettek fel, s a Hej, Dunáról fúj a szél Götz Nándor népdalfeldolgozásában hangzik el benne.