Kultúra

A kínai „azonnali” város története

A neves hongkongi építész, Juan Du Kína egyik különleges gazdasági övezetének központjába, Sencsen városába kalauzolja az olvasót. A hely szellemét is bemutatva többek között arra a kérdésre is választ ad, hogy miként lett a város a 40 évvel ezelőtti mezőgazdasági területből Kína egyik legfejlettebb technológiai központja: megjelent a Pallas Athéné Kiadó legújabb kiadványa.

A kínai „azonnali” város története
A sencseni kísérlet borítójának részlete
Fotó: Pallas Athéné Books

A sencseni különleges gazdasági övezet 1979-es létrehozása a kínai „reform és nyitás” politikájának egyik első kezdeményezése, óvatos kísérlete volt. Sencsen alig néhány évtized leforgása alatt az „azonnali” város csodájául szolgált. A kicsi halászfalu gyorsan növekvő metropolisszá alakult, és a 2000-es évek közepére több mint tízmillió lakosú óriás várossá vált. Újabb tíz év múlva a lakossága már elérte a húszmillió főt. A népességnövekedésnél csak a gazdasági fejlődés gyorsasága volt lenyűgözőbb: a sencseni GDP 1980 és 2000 között 0,15 milliárd jüanról 200 milliárdra ugrott. 2017-re újból megtízszereződött a GDP, és elérte a 2,2 trillió jüant, ezzel maga mögött hagyta Ázsia vezető pénzügyi fővárosait: Hongkongot és Szingapúrt is. A különleges gazdasági övezetekben – Sencsen volt az első, ezt követte Csuhaj és Santou – elindított reformoknak köszönhetően Kína újból megjelent a világgazdaság vérkeringésében.

Sencsen sikereit gyakran a centralizált állam hatalmának és modern tervezésének tulajdonítják, míg mások a helyi jellegzetességek hiányát tekintik a siker titkának, hiszen nem kellett figyelemmel lenni a múlt eredményeire. A szerző bevallja, maga is hasonlóképp gondolkodott Sencsenről. Ám amikor kurátorként bekapcsolódott a város huszonötödik évfordulóját ünneplő hatalmas kiállítás megszervezésébe, különös dolog történt vele. Miután lekéste az utolsó járatot, kénytelen volt a városban tölteni az éjszakát. Ekkor egy olyan helyre vetődött el, amilyennel korábbi látogatásai során még soha nem találkozott. Falu a városban? Miként lehet ilyen a modern Sencsenben? Kiderült, hogy a városon belül több mint háromszáz falu létezik, amelyek kétezer korábbi, nagy múltra visszatekintő mezőgazdasági településből alakultak ki.

Ez az élmény drámai módon megváltoztatta Sencsenről alkotott elképzeléseit, jelentős hatást gyakorolt későbbi szakmai és tudományos tevékenységeire, beleértve ennek a könyvnek a megírását is.

A kötet konklúziója, hogy ha valamely város szeretné alkalmazni a sencseni tapasztalatokat, akkor gondosan mérlegre kell tennie saját kulturális múltját és közösségeit is. Sencsen példájában nem az „azonnali” város valamilyen egyszerű receptjét vagy modelljét láthatjuk, hanem iránymutatásokat, valamint jövőbe mutató kérdéseket. A várostervezőknek menet közben mindig tanulniuk kell a helyi és az informális mechanizmusokból, és az alulról felfelé történő építkezés fogékonyságát ötvözniük kell a szabályozottabb, felülről lefelé való haladás feltételeivel.

Juan Du díjnyertes építész és várostervező, nagy tapasztalattal rendelkezik Kínában, Európában és az Egyesült Államokban. Korábban a Massachusetts Institute of Technology karán dolgozott. Jelenleg a Hongkongi Egyetem Építészmérnöki Karának doktora, egyben a Shenzhen Design Center alapító akadémiai igazgatója, és aktívan részt vesz a város folyamatos fejlesztésében és tervezésében.

További információk a kiadványról a www.pallasathenekiado.hu oldalon találhatóak!

Kapcsolódó írásaink