Interjú Weöres Sándorral

Bódy Gábor a filmről való gondolkodás egyik legnagyobb alakja a modern magyar filmművészetben. Az első kötet (az Akadémiai Kiadónál jelent meg) egyrészt a művészt mutatta be elméleti írásainak, illetve a Filmiskola című, a Magyar Televízió számára készült oktatási anyag forgatókönyvének közreadásával, másrészt felidézte tevékenységét filmtervek, forgatókönyv-vázlatok, köztük az Amerikai anzixénak publikálásával. A második kötet Bódy két egész estés játékfilmjének forgatókönyvét adja közre, amelyeket a hozzájuk kapcsolódó írásos anyagok egészítenek ki: szinopszisok, jelenet- és dialóglisták, anyaggyűjtések, vázlatok, bevezetők, jegyzetek és levelek. Így tulajdonképpen betekinthetünk az alkotóművész műhelyébe. A Psychének egyébként több forgatókönyv-változata ismert, a Kutya éji dalának azonban nem volt szokványos a Csaplár Vilmossal együtt jegyzett forgatókönyve.

A Gelencsér Gábor szerkesztette kötet összeállításához az első könyv alkotói csapata állt össze, hogy az eredeti koncepció szerint, ugyanabban a formában, borítóval és tipográfiával jelenhessen meg a folytatás. Az igényes kiállítású, több mint háromszáz oldalas könyvben megtaláljuk a Psyché és a Kutya éji dala forgatókönyvét, valamint a hozzájuk kapcsolódó dokumentumokat, eddig ismeretlen fotókat is. Ám a kiadvány egyik különlegessége Bódy
Weöres Sándorral készített izgalmas interjúja, amelyben a készülő film kapcsán beszélgettek Psychéről
és Nárciszról.

Tarr Béla filmrendező a kötet előszavában úgy fogalmaz, Bódy Gábor forradalmár volt, a 20. századi filmművészet meghatározó erejű filmese. Legnagyobb felismerése és egyben megkülönböztető jele az, hogy az embert nem egyszerűen és csak szociális teremtménynek tartotta, hanem természeti lénynek, amely a kozmosz része. Ez volt gondolkodásának kiindulópontja. Filmezéseiben pedig olyan alapkérdéseket feszegetett, amelyekre Vertov, Pasolini vagy Buñuel válaszolt. Céljának elérése érdekében nem válogatott eszközeiben, ha kellett, „fényvágást” csinált, ha úgy tartotta jónak, technikai trükköket vetett be, manipulálta a képet, rongálta a filmszalagot, vagy éppen a natúr valóságot dobta elénk.

A terjedelmes könyv végén, ahogy az illik, részletes mutatókat találunk: Bódy Gábor részletes életrajzát és filmjeinek listáját, továbbá a közölt fotók képjegyzékét is. A kötet harmadik, befejező része várhatóan jövőre jelenik meg, amellyel végre teljessé válhat Bódy Gábor írásainak kiadása. Amint Gelencsér írja: ez lendületet adhat a művészete körül zajló diskurzusok folytatásának.