Kultúra

Algoritmikus műalkotások érkeztek a Modembe

Vera Molnar munkáiból nyílik kiállítás szombaton Debrecenben – A Párizsban élő művész személytelen (számító)gép használatával is képes emberközeli képeket létrehozni

A hetven éve Párizsban élő és alkotó magyar képzőművész, Vera Molnar különleges, számí­tógépes alkotásaiból nyílik kiállítás szombaton a debreceni Modem Modern és Kortárs Művészeti Központban (Modem) – jelentette be Koroknai Edit, az intézmény igazgatója tegnap, amikor sajtótájékoztató keretében kezdték kibontani a napokban megérkezett alkotásokat.

Algoritmikus műalkotások érkeztek a Modembe
Szakemberek Vera Molnar egyik alkotásának állapotfelmérését végzik a kicsomagolás után
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Vera Molnar a számítógépes művészet úttörője, aki a személytelen (számító)gép használatával is képes ember közeli, az alkotó személyiségét, képzelőerejét tükröző munkákat létrehozni – emelte ki Koroknai Edit a debreceni Modemben tartott tegnapi sajtótájékoztatón. Mint magyarázta, az örökké kísérletező, fáradhatatlan Vera Molnar a machine imaginaire elvének kidolgozásával az esztétikai alapokra helyezett algoritmikus műalkotás alapjait fektette le: egy gépet definiált, amely adott szabályok szerinti programnak megfelelően működik és generál műalkotásokat. A döntés azonban itt is, mint minden alkotó folyamatban, a művészé, így az éppúgy része az alkotásnak, mint az algoritmus felépítése.

Süli-Zakar Szabolcs, a kiállítás kurátora felidézte: Vera Molnar sokáig csendben, érdeklődés nélkül alkotott, ötvenkét éves volt, amikor 1976-ban első egyéni tárlatát megrendezte a Politechnic of Central Londonban, geometrikus absztraktnak nevezett, ám azon túlmutató munkáiból. Vera Molnar művészete különösen unikális, eltér a kor konkrét művészei által követett fő irányoktól, vizuális gondolkodása leginkább algoritmikus: a matematika, a játékosság és a véletlen fontos szerephez jutott műveiben – hangsúlyozta a kurátor, hozzátéve: férjével, François Molnarral közösen dolgozták ki önálló rendszerüket, amely a modern tudomány és művészet szoros kapcsolatából táplálkozik, s amely sok tekintetben előre jelezte az évtized művészeti, technikai fejleményeit.     

A kurátor rámutatott, a képzőművész a londoni egyéni tárlatát követően egyre inkább a figyelem középpontjába került, napjainkig számtalan egyéni és csoportos kiállításon vett részt. Ma már a számítógépes művészet origójaként ismert, annak rendkívül nagy hatású alkotója. Úttörő szerepe a generatív művészetben, a struktúra és a véletlen összekapcsolásában, valamint esztétikai szerepének hiteles tisztázásában van.

Süli-Zakar Szabolcs kiemelte, a Modemben látható kiállítás az életmű valamennyi állomását érinti, sajátos kurátori rendezőelv szerint. „A Vera Molnar-ouvre ezúttal ugyanis a hazai magángyűjtők több évtizedes gyűjtésére és fókuszaira épít, egy olyan világhírű képzőművész munkásságát mutatva be ezer négyzetméteren, akit mára a hazai közegben is a kortársak legnagyobbjai között tartanak számon.”

Antal Péter debreceni műgyűjtő kései, de nem elkésett találkozásnak nevezte Vera Molnarral és alkotásaival való kapcsolatát, aminek eredménye, hogy ma már jó néhány műve megtalálható a gyűjteményében, köztük egyedi munkák éppúgy, mint számítógépes sorozatok. Az alkotásokat további három hazai gyűjtő képei mellett szombattól láthatja a nagyközönség. A sajtótájékoztatón bejelentették: a tárlat megnyitása után Vera Molnar és a hazai magángyűjtők címmel rendeznek kerekasztal-beszélgetést Antal Péter, Nemes Judith, Szöllősi-Nagy András, Rechnitzer János műgyűjtők és Hoffmann Miklós matematikus részvételével. A beszélgetést a kiállítás kurátora vezeti.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom