Kultúra

Meghalt Ennio Morricone

 Meghalt hétfőn, 91 éves korában Ennio Morricone olasz zeneszerző - közölte családja az ANSA hírügynökséggel.

Meghalt Ennio Morricone
Morricone elméje az utolsó pillanatig tiszta volt, halála előtt el tudott búcsúzni feleségétől, gyerekeitől és unokáitól és a publikumnak is meg tudta köszönni kreativitása állandó támogatását
Fotó: Thomas Bartilla / Geisler-Foto

A legendás filmzenék komponistája hétfő hajnalban, egy római klinikán hunyt el. Karrierje során több mint 500 film zenéjét írta, köztük az Egy maréknyi dollárért és a Volt egyszer egy vadnyugat című klasszikusokét.

Ügyvédje és barátja, Giorgio Assumma közleményében azt írta, Morricone elméje az utolsó pillanatig tiszta volt, halála előtt el tudott búcsúzni feleségétől, gyerekeitől és unokáitól és a publikumnak is meg tudta köszönni kreativitása állandó támogatását.

Zenei érdeklődését trombitás édesapjától örökölte. Első darabjait hatévesen írta, kedvence Weber A bűvös vadász című operája volt. Konzervatóriumi tanulmányait trombita és zeneszerzés szakon végezte.

Előbb a színház, majd a tévé és a rádió számára dolgozott, filmzenét az ötvenes évek közepén kezdett írni. Egykori iskolatársa, a rendező Sergio Leone 1964-ben kérte fel, hogy komponáljon zenét Egy maréknyi dollárért című filmjéhez. Rendhagyó módon előbb a zene született meg, a jeleneteket ehhez igazodva forgatták, olykor később is komponált úgy, hogy egy kockát sem látott a filmből, de ismerte a forgatókönyvet és a lényeges információkat.

Ennio Morricone (j) és Quentin Tarantino (b)
Ennio Morricone (j) és Quentin Tarantino (b)
Fotó: TIZIANA FABI / AFP

A mozik 1968-ban mutatták be a Volt egyszer egy Vadnyugatot, s ez az év lett pályafutásának legtermékenyebb esztendeje, még 25 filmet láthatott a közönség az ő muzsikájával. Ez a műve lett minden idők egyik legkelendőbb instrumentális filmzenéje, amelyből több mint tízmillió példány kelt el, A Jó, a Rossz és a Csúf filmzenéje a második helyen áll a valaha komponált legjobb filmzenék Top 200-as listáján, A misszió kísérőzenéje pedig 1986-ban aratott világsikert.

Bár sohasem hagyta el végleg a hazáját, a legnagyobb hollywoodi rendezőkkel dolgozott együtt. Írt zenét filmdrámához, vígjátékhoz, kalandfilmekhez, horrorhoz, akciófilmhez, politikai krimihez, hollywoodi szuperprodukcióhoz, történelmi és életrajzi filmekhez egyaránt. A többi közt ő jegyzi A profi, a Vizsgálat egy minden gyanú felett álló polgár ügyében, a Sacco és Vanzetti, a Volt egyszer egy Amerika, a Zaklatás, a Célkeresztben című filmek, A polip című tévésorozat, illetve a Teoréma, a Dekameron, a Canterbury mesék, a Salo, avagy Sodoma 120 napja című Pasolini-filmek muzsikáját. Számos hirdetés zenéjét is ő írta, legtöbbször a Dolce & Gabbana céggel dolgozott együtt.

Objektum doboz

Öt alkalommal jelölték Oscar-díjra - 1978-ban a Mennyei napok, 1986-ban A misszió, 1987-ben az Aki legyőzte Al Caponét, 1991-ben a Bugsy, 2000-ben a Malena zenéjéért -, mielőtt 2007-ben megkapta az amerikai filmakadémia kitüntetését életművéért. 2016-ban negyven év elteltével visszatért a western műfajához, és az Aljas nyolcas című Tarantino-filmhez komponált zenéjével nyolcvanhét évesen, hatodik jelölését sikerült a kategória Oscarjára váltania, megkoronázva ezzel több mint hat évtizedes, hosszú és sikeres pályafutását.

Művészeti tevékenységét az Oscar-díj mellett számtalan kitüntetéssel ismerték el. Több BAFTA- és Golden Globe-díja van, megkapta a Grammy-, a Polar-díjat, az Európai Filmakadémia (EFA) életműdíját, a francia Becsületrend lovagi címét. 2016 óta csillaga díszíti a hollywoodi Hírességek Sétányát. Magyarországi koncertje alkalmával 2017-ben a Magyar Érdemrend középkeresztjével tüntették ki.

Pályafutása során nem egy alkalommal dolgozott magyar művészekkel: zenét szerzett Gyarmathy Lívia A csalás gyönyöre című alkotásához, a Perlasca című olasz-magyar háborús drámához, a Koltai Lajos által fényképezett Malena és Az óceánjáró zongorista legendája című olasz filmhez, valamint az irodalmi Nobel-díjas Kertész Imre Sorstalanság című regényéből készült, Koltai által rendezett filmdrámához. Több koncertturnéján dirigált magyar zenekarokat, fellépett a Győri Filharmonikus Zenekarral, a Modern Art Orchestrával és a debreceni Kodály Kórussal is.

A legendás filmzenék komponistája hétfő hajnalban, egy római klinikán hunyt el
A legendás filmzenék komponistája hétfő hajnalban, egy római klinikán hunyt el
Fotó: AFP/ Maja Hitij

Minden idők egyik legnagyobb hatású filmzeneszerzője több mint száz klasszikus zeneművet komponált, egyebek közt Kantátát Európáért, szimfonikus műveket, továbbá versenyművet trombitára, vonósokra és ütősökre. 2015-ben misét írt Ferenc pápa tiszteletére, a bemutatón maga vezényelte a művet a jezsuiták Róma belvárosában lévő főtemplomában. Ő írta az 1978-as argentínai labdarúgó-világbajnokság hivatalos himnuszát, és a Pet Shop Boys brit popduóval is dolgozott.

2016-ban Morricone 60 címmel jelent meg válogatás pályafutásának elmúlt hatvan évében komponált műveiből. Az idős mester - aki még néhány éve is úgy nyilatkozott, kottapapírt tart az éjjeli szekrényén, hogy ha
eszébe jutna egy dallam, le tudja jegyezni - 2017 szeptemberében bejelentette, felhagy a komponálással, s utolsó kísérőzenéjét Giuseppe Tornatore filmrendezőnek írja, a karmesteri pálcát viszont még nem teszi le.

Győri Filharmonikusok: Nagy megtiszteltetés volt együtt játszani az olasz zeneszerzővel

A Győri Filharmonikus Zenekarral 2004-ben játszott először a zeneszerző, 2009-ben pedig 12 koncertből álló, három kontinenst érintő turnéra indultak. Fűke Géza felidézte, hogy miután 2008 júliusában átvette az igazgatói posztot a zenekar élén, novemberben születésnapi köszöntőt küldtek a zeneszerző nyolcvanadik születésnapjára. A válasz egy felkérés formájában érkezett a zeneszerző ügynökségétől, így léptek fel együtt 2009 májusában Afrikában, Ázsiában és Európában.

Ennio Morricone Győrben készült fel a zenekarral a turnéra. Először hat fellépésben állapodtak meg, de a zeneszerzőnek annyira megtetszett a zenekar, hogy végül további hat koncerten dolgoztak együtt - emlékezett az igazgató.

Morricone a Golden Globe-díj átadásán 2016-ban
Morricone a Golden Globe-díj átadásán 2016-ban
Fotó: Robyn BECK/AFP

Fűke Géza szerint Ennio Morricone „emberi volt, soha nem éreztette, hogy ő ki”. Nagyszerű volt együtt dolgozni vele, nemcsak a személyisége miatt, hanem azért is, mert ki tudná jobban vezényelni azokat a darabokat, mint maga a szerző - mondta.

„Kiváló zenéket írt és azokat játszani is nagy élmény volt. Ennek az áldott állapotnak minden egyes pillanata olyan élmény volt, amelyet soha nem fogunk elfeledni” - hangsúlyozta a zenekar igazgatója.

Kiemelte azt is, hogy a róla készített fotó paszpartujára Ennio Morricone azt írta: nagyrabecsülését fejezi ki a zenekar tagjainak tehetségükért és gyakran állítja példaként a zenekart zenéje tolmácsolása kapcsán. „Ez nagy megtiszteltetés számunkra a mai napig” - mondta.

Fűke Géza kitért arra is, hogy az Ennio Morriconéval közös munka olyan löketet adott, amely meghatározta a további évek fejlődését és sikereit.

Koltai Lajos: Morricone egy csoda volt

Koltai Lajos, a Sorstalanság rendezője többször is dolgozott a Ennio Morricone filmzeneszerzővel. Mint az MTI-nek telefonon elmondta, csodálatos ember volt, aki zenébe öntötte mindazt, ami megérintette a lelkét és a szívét.

„A szobámban itt van két fénykép, az egyiken éppen megköszönök neki valamit, átölelem, a másik akkor készült, amikor a Sorstalanság zenei felvételei zajlottak Budapesten. Magával hozta a stábját, a szólistáit és a keverő hangmérnökét, a zseniális Fabio Venturit is, aki nélkül nem ment sehova, mert ismert minden hangot, amit Ennio kigondolt, és rábízta magát” - mesélte a rendező.

„Rosszul ért a halálhíre, nagyon szerettem ezt az embert, azon túl hogy fantasztikus három filmet csináltunk együtt, s ebből egyik az én rendezésem volt, a Sorstalanság, ezért is meghatározó az életemben, hogy ő ezt elvállalta” - fűzte hozzá.

Ennio Morricone vezényel egy 2006-os fellépésen
Ennio Morricone vezényel egy 2006-os fellépésen
Fotó: GIULIO NAPOLITANO / AFP

Giuseppe Tornatore Az óceánjáró zongorista legendája című filmjén dolgoztak együtt először, később pedig a Malénán is. „Furcsa megjelenésű ember volt, inkább hitte volna az ember szigorú matematikatanárnak, bizonyos értelemben az is volt, rettenetesen imádta a sakkot. Egyszer Polgár Judittal is játszott, amit nagy becsben tartott, mindig emlegette” - emlékezett az első találkozásukra Koltai.

„Már a Malénát forgattuk, amikor azt mondta egyszer, milyen érdekes, hogy mi ketten képviseljük a vizualitást a Tornatore-filmekben, a kép és az ő zenéje. A Maléna filmzenéjét még a forgatás előtt megírta, érzelmileg annyira tudott azonosulni a történettel, és annyira együtt gondolkodtak Tornatoréval. Erre a zenére forgattunk. A kamera mozgását a zene vezette. Így tényleg együtt képviseltük a vizualitást” - idézte fel.

A Malénával Koltait operatőrként először, Morriconét zeneszerzőként ötödik alkalommal jelölték Oscar-díjra. Egymás közelében ültek a díjátadón. Mint mondta: „Egész különös élmény volt, mert nem kapta meg a díjat ötödször sem, ami számomra elképesztő volt, mert már A misszióval is megérdemelte volna. Az egy olyan filmzene volt, amelyhez fogható sincsen. De később elnyerte az életmű-Oscart és az Aljas nyolcas című Tarantino-filmmel a zeneszerzői Oscart is.”

Koltai úgy fogalmazott, hogy Morricone halálával „egy csoda távozik”. Nagyon ritka az olyan ember, aki képes arra, hogy a semmiből fogalmazzon - jegyezte meg vele kapcsolatban Szalay Lajost, a híres grafikust idézve, aki szerint a magyar ember egyik fontos tulajdonsága, hogy a semmiből tud valamit fogalmazni. „Szó szerint ez történt Morriconénél is, hogy a semmiből alkotott. Három-négy hangból egyszer csak elindult a menyország felé. Elkezdett emelkedni. Valami hihetetlen képessége volt erre.”

Előbb a színház, majd a tévé és a rádió számára dolgozott, filmzenét az ötvenes évek közepén kezdett írni
Előbb a színház, majd a tévé és a rádió számára dolgozott, filmzenét az ötvenes évek közepén kezdett írni
Fotó: FILIPPO MONTEFORTE / AFP

Koltai felidézte, hogy annak idején Morricone római lakásában beszélgetett a Sorstalanságról a zeneszerzővel. ”Elolvasta a regényt olaszul, és Kertész Imréről faggatott, tudni akarta, hogy mit gondolok, milyen hangszert szeretnék hallani a filmben. Szerette a filmet. Először Rómában látta. A negyven fokos melegben, a bespalettázott ablakok mögött, a lakásában néztük meg. Mellette ültem a sötétben, és láttam, hogy folynak a könnyei„ - mesélte.

„Csoda ember volt, minden elérte a lelkét és a szívét, és arra rögtön tudott zenét írni” - fogalmazott. „Mikor utoljára találkoztunk itt Budapesten, már ülve vezényelt. Nagyon örült nekem, átölelt. Megint nagyot veszített a világ” - mondta Koltai Lajos.

Előre megírta saját gyászjelentését

Előre megírta saját gyászjelentését Ennio Morricone. A zeneszerző írását kedden közlik az olasz napilapok.

„Én, Ennio Morricone, meghaltam. Közlöm ezt minden barátommal, akik közel álltak hozzám és azokkal is, akik távolabb vannak, és nagy szeretettel küldöm nekik üdvözletemet. Lehetetlen mindenkit megnevezni” - olvasható a gyászjelentésben, amelynek egy példányát az ANSA olasz hírügynökség is megkapta.

A gyászjelentésben Morricone arra is kitért, hogy szűkkörű búcsúszertartást szeretne. „Egyetlen oka van annak, hogy így búcsúzom el mindenkitől és hogy privát temetést akarok: nem akarok zavarni”.

Morricone írásában kiemelte három testvérét és családjukat, valamint négy gyerekét és négy unokáját. „Remélem, tudják, mennyire nagyon szerettem őket.”

Utolsó gondolataival feleségét, Mariát szólította meg. „Biztosítom őt különleges szerelmemről, amely összetartott minket és amelyet olyan nehéz szívvel hagyok el. Ez a legfájdalmasabb búcsúm” - írta a zeneszerző.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom