Kultúra
„Hosszú út áll még előttünk”
- Megjelenésetekkel egyből felhívtátok magatokra a magyar könnyűzenei szféra figyelmét. Amennyiben beszélhetünk egyszerre kritikai és hallgatói elismerésről, akkor azt kivívtátok magatoknak. A siker megváltoztatta a hozzáállásotokat az új albumhoz?
Czakó-Kuraly Sebestyén (Sebő): Egyáltalán nem. Legalábbis tudatosan biztosan nem. Viszont az egyértelmű, hogy nem számítottunk arra, hogy ennyi fantasztikus dolog fog velünk történni ilyen kevés idő alatt. Csak remélni tudjuk, hogy az új album is legalább annyira közel áll majd a hallgatókhoz, mint az első, de ezt befolyásolni nem tudjuk és nem is akartuk. Az alkotásban találjuk meg igazán az örömünket.
- Az új albumban többek közt a zsibbadtság érzését célozzátok meg. Ennek mi a motivációja? Mi fogott meg titeket ebben az állapotban?
Cz-K. Sebő: Rengeteg oldala van a zsibbadtság érzésnek, de minden esetben köze van a szorításhoz és a felengedéshez. Az egzisztenciális gondolatok, a magány és a szabadság érzés, mind-mind e két állapot között hullámoznak. A döntéseink szabadsága lehet mérhetetlenül nyomasztó, de felszabadító is. A magárahagyottság szintén ilyen dolog, akár egy felsőbb irányító erő által értelmezzük, akár az embertársaink távolságát vesszük figyelembe. A dalszövegeket nézve látható, hogy a zsibbadtság az egyik kötél, ami szorosan összefogja a lemez mondanivalóját.
- Részt vettetek a Kaláka 50. - De jó elhagyni magamat-antológián, ahol hallhatunk titeket magyarul is. A saját számaitok azonban továbbra is angolul vannak. Fogtok a jövőben magyar nyelven dalszöveget írni?
Cz-K. Sebő: Az elmúlt hónapokban rengeteg új dalt írtunk Gergővel és már nem titok az, hogy lesznek magyar szövegű dalok a közeljövőben. Úgy érzem, hogy valami átszakadt ezzel kapcsolatban mindkettőnkben. Érdekes lesz megtapasztalni, hogy mennyivel tudunk közelebb kerülni a hazai közönségünkhöz. Emellett biztosan lesznek még angol nyelvű dalok is. Élvezzük ezt az időszakot. Nem elég, hogy végre megmutathattuk az ‘Atoms’-t a hallgatóinknak, közben új világok is nyílnak bennünk.
- A melankolikus, már-már pszichedelikus folk-rock egy nem kifejezetten elhíresült irányzat. Hol kerestek/találtok inspirációt a zenétekhez?
Cz-K. Sebő: Nem tudnék megjelölni előadókat, akik konkrétan hatottak a stílusunkra, de természetesen sok zenét hallgatunk és ezek tudattalanul is mozgatják az ember muzikális irányait. Egyébként úgy gondolom, hogy elég sok stílust körülölel négyünk ízlése. A tagok megnevezése- és a teljesség igénye nélkül elárulhatom, hogy hallgatunk afrobeat-et, zeneszerzőket és dalszövegírókat, posztpunk, vagy éppen kortárs klasszikus zenéket is. A dalszerzésben viszont éppen az ellenkező irányba tekintünk. Saját magunkban keresgélünk, belül szeretnénk minél mélyebbre ásni, majd onnan előhozni olyan dallamokat, amik minket megráznak. Elképesztő élmény ezekre rátalálni.
- A dalok struktúráját tekintve beszélhetünk egy sajátos receptről, az építkezésre, és a katartikus fináléra gondolva. Ezen megpróbáltatok változtatni az új albumon, vagy folytatjátok a technika használatát?
Cz-K. Sebő: Érdekes ez a kérdés, nem könnyű rá válaszolni. Az, hogy a katarzis fontos fogalom a zenekar múltját és jelenjét tekintve az igaz. Viszont úgy gondolom, hogy ezt nagyon sokféleképpen el lehet érni. Egy grandiózus, hangos fináléval is, de egy nagyon intim, kevésbé építkező dalívvel is. Erre példaként azt tudom említeni, hogy amikor Gergővel akusztikus gitárokkal duózunk, én sokszor mélyebb katarzist élek át, mint a legnagyobb színpadon, a leghangosabb dalaink közben. Mindemellett, amire mi leginkább használjuk ezt a szót, az az alkotás katarzisa. De visszatérve az eredeti kérdéshez, nem gondolkozunk előre tudatosan a dalszerkezeteken. Amikor megszületik egy ötlet, megpróbáljuk azt a lehető legjobban kibontani. Bízom abban, hogy a dalok magjai megadják az irányt és mi azt érezni fogjuk.
- Mivel elmaradnak a koncertek, így nektek is a lemezbemutatótok, gondoltok valami más módján a premiernek vagy a rajongókkal való kapcsolattartásnak?
Cz-K. Sebő: Ilyen szempontból ez egy nagyon bonyolult időszak. Mindenki kicsit improvizál, újra tervez, vagy éppen kapkod. Mi most nem terveztünk semmi igazán merész húzást a lemezmegjelenés köré, de sok munkánk volt a megjelenéssel kapcsolatban. A hallgatóinkkal igyekszünk jobban tartani a kapcsolatot a szociális média felületeinken keresztül. Koncertek után szeretünk beszélgetni azokkal, akik megvárnak minket és úgy érezzük ez a fajta személyesség fontos része a Platon-nak, és jól esik, hogy látjuk erre az igényt. Most sajnos ezek a találkozások is eltűntek, ezt próbáljuk valahogy ellensúlyozni, de sajnos egyikünk sem olyan személyiség, aki könnyedén és otthonosan mozog az élőzések világában.
- Elég sok idő telt el a kislemez megjelenése óta, mi történt ez idő alatt, ha azt tudjuk, hogy már két éve megfogalmazódott bennetek az Atoms koncepciója?
Cz-K. Sebő: Az első single a lemezről körülbelül egy éve jelent meg. Akkor még úgy gondoltuk, hogy 2019 vége felé kiadjuk majd a nagylemezt. Azért csúsztattuk el a megjelenést, mert nem éreztük késznek az anyagot zeneileg. Szerettünk volna még nyugodtan, a határidő nyomásától szabadon foglalkozni a hangzással. Rengeteg időt töltöttünk a producerünkkel, Zwickl Ábellel és szerencsére elmondhatom, hogy most teljesen elégedetten adtuk ki ezt a nagylemezt. Az elmúlt két évben úgy érzem sokat fejlődtünk abban, hogy meg tudjuk fogalmazni magunknak, hogy pontosan mit szeretnénk majd hallani a kész felvételeken. Ez sajnos a ‘For Her’-nél még nem volt így, de úgy tekintünk erre az egészre, hogy fejlődünk, fejlődni akarunk. Hosszú út áll még előttünk.
