Kultúra

Bodrogszentes és Bodrogszög gótikus templomai

Bodrogszögnek sok birtokosa volt, köztük a Serédyek, Széchyek, Illésházyak – Talán egyszer újra mondanak misét a Bodrog-ág szélén álló, jelenleg használaton kívüli épületben

Nem mehetünk úgy el a trianoni határokon túlra került Bodrogközből, hogy ne néznénk meg Bodrogszentes és Bodrogszög gótikus templomait, amelyek valamiféle csoda folytán megőrizték eredeti formájukat és jórészt szépségüket is.

Bodrogszentes és Bodrogszög gótikus templomai
Bodrogszög 1300 körül épült temploma a közelmúltban új tetőt is kapott
Fotó: MH/Görföl Jenő

Bodrogszentesen, a hegyoldalban valóban impozáns, tornyos, támpilléres, oldalsó bejárattal is ellátott templom várja az utazót és az Istenhez közelebb kerülni akarót. Bodrogszög kicsi, de annál szebb arányú templomára tornyot sem raktak. A méretbeli különbségek okát a két település méreteiben kell keresnünk, még Bodrogszögnek 183 lakója volt 1828-ban, addig Szentesen 1851-ban 798 ember számláltak össze a biztosok. Bodrogszentest és a nevéből is adódóan a mindenszentek tiszteletére szentelt templomát 1245-ben említik először, de a település neve már szerepel egy 1228-as iratban is. Jobbára kiesvén a hadak útjából, Szentes békésen fejlődhetett, Borovszky Samu történész akkurátus országleírásában vagy negyven családot nevez meg a település birtokosaként. Elégedjünk meg azzal, hogy a jeles mű születésekor, vagyis a 19. század végén éppen gróf Mailáth József volt itt a földek nagyobbik részének a birtokosa. Vályi András statisztikus, földrajztudós 1796-ban amellett, hogy református templomát „ősréginek” nevezi, azt is megjegyzi, hogy „szőleje kevés, tseresznyéből több hasznot vesznek, mint borokból; a helység felett van egy hegy, mellyben olly lapos kövek vannak, hogy minden faragás nélkűl padlázatra lehet fordítani”. S valóban, ez a palás szerkezetű kőzet ezen a vidéken jelenleg is használatban lévő építőanyag, ott van a kerítésekben, de a kisgéresi híres borospincék, alagutak falában is.

A Mindenszentek templomát aztán valamikor a 17. század elején vehették át a Kálvin János tanait követők, akik az idők folyamán a maguk képére formálták azt. De a lényegen, a templom arányain már nem változtattak. Így megmaradtak a torony és a nyugati főbejárat román elemei, a gótikát mutatják a faragott kőkeretes ikerablakok, míg a déli, csúcsíves mellékbejárat és persze a szentély gyönyörű hálóboltozata. A templomhajót jelenleg dúsan festett kazettás mennyezet fedi, amely a korabeli, a munkálatokat részletező hosszas felirat szerint a karzattal együtt készült 1794-ben. Leírják büszkén az akkoriak, hogy az építkezésnél a felekezetnek „patronusa nem volt, de azért nem koldult, bátor a sok teher rá mind záporult”. Ám Veszprémi András prédikátor és Takács Mihály kurátor vezetésével megoldották a feladatot. A legutóbbi, 2005-ben induló, és az évfordulóra, 2017-re elkészülő felújítást a Rómer Flóris Terv keretében végezték. Lecserélték a tetőt, megújult a kazettás mennyezet, kijavították a vakolatot, megtisztították a kőkereteket. Impregnálták a fazsindelyes tornyot, és elvezették a csapadékvizet.

Bodrogszögnek a folyó partján álló, használaton kívüli kis temploma a kőből rakott falak rendbe tétele mellett a közelmúltban új tetőt is kapott. Az 1300 körül épült istenháza négyzet alakú hajóval, keskenyebb, egyenes záródású szentéllyel épült, jelenlegi ablakai félkörívesek. Az arányai mellett egyedül nyugati, faragott kőből rakott csúcsíves bejárata figyelmeztet arra, hogy milyen koros építménnyel állunk szemben. A falut amúgy 1321-ben említik először, amikor is Károly Róbert vezére, Ákos Mikcs széthányatta itt az Abákkal tartó Petenye fia Péter egyik várát. A falunak szintén sok birtokosa volt, köztük olyan történelmi családok is, mint a Perényiek, a Serédyek, a Széchyek, az Illésházyak vagy a Berzeviczyek. És volt birtokos az egri püspök is. Talán éppen ő építtette a falucskájának ezt a szemet gyönyörködtető arányú templomot, amely Szent Anna és Szent Joachim tiszteletére volt szentelve, a nyomok szerint 14. századi freskók díszítették, jelenleg egy román keresztelőmedence és egy gótikus szentségtartó fülke az arányai mellett minden kincse.

Még 1733-ban, protestánsok használatában összedőlt a sekrestyéje, de 1782-ben visszakapták a katolikusok. Ekkor fel is újították és nagyobbra cserélték a gótikus ablakokat. A következő, 1895-ös renoválás mellett kisebb harangtorony is épült, de 1907-ben statikai okok miatt hatóságilag vetettek véget rendeltetésszerű működtetésének. Így aztán a tetejét elvitte az idő a fafödémmel együtt, végül csak a puszta falak álltak, mígnem 1988-ben hozzá nem láttak a megőrzéséhez.Ottjártunkkor új tetővel és rendbe tett falakkal találtuk az épületet egy tavirózsákkal borított Bodrog-ág szélén, talán egyszer újra misét is mondanak benne.

Kapcsolódó írásaink

Száz méterre a trianoni határtól

ĀA magyar történelem viharos évszázadai nagyon megtépázták a híres rönöki Szent Imre-templomot, amelynek keresztjét Szent II. János Pál pápa áldotta meg 1990-ben

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom