Kultúra
Újranyitottak Olaszország leglátogatottabb múzeumai
A kulturális kikapcsolódás szigorú egészségbiztonsági ellenőrzéssel párosul – A Vatikáni Múzeumok Konstantin Termében Raffaello felújított olajfreskóit csodálhatjuk meg
A szigorú kijárási tilalom feloldásával május 18. óta számos olasz múzeum újra látogatható lett. Az újrakezdés azonban hosszadalmas, bonyodalmas és intézményenként eltérő. Ugyanis mostantól szigorú egészségbiztonsági ellenőrzéssel párosul a kulturális kikapcsolódás. A múzeumok bejáratánál testhőmérséklet-mérésre, kézfertőtlenítésre kell számítani, szájmaszk viselése pedig a látogatás teljes ideje alatt kötelező. A helyiségek folyamatos fertőtlenítését is biztosítani kell, és csak kis számú látogató léphet egyszerre a művészet szentélyébe. Az ellenőrzést kiképzett személyzet végezheti.
A felszín alatti antik látványosságok, mint a Domus Aurea és a katakombák újranyitása a nehézkes levegőcsere miatt még összetettebb feladatot ró a szolgáltatókra. Nem vitás, hogy rövid időn belül elképzelhetetlennek tűnik a korábbi tömegek visszacsábítása. Az időszaki kiállítások látogatottsága a vészhelyzet utáni időben tíz százalékra esett vissza. A kiemelt fontosságú tárlatok, mint a római Scuderie del Quirinale Termeiben látogatható Raffaello Sanzio-kiállítás nyitvatartási idejét meghosszabbították augusztus 30-ig, és 9 órától 22 óráig tekinthető meg a tárlat.
Ahogy korábban lapunkban megírtuk, a Colosseum hétfőtől újra látogatható, ám a biztonsági előírásoknak megfelelően egy nap csupán annyi turistát engedhet be, mint korábban két óra alatt, a jegyvásárlás pedig online felületeken elérhető.
Az elsőként megnyitó Uffizi Képtár az első napokban legfeljebb naponta ezer látogatóra számíthatott. Eike Schmidt, az intézmény igazgatója lesújtva fogalmazta meg az újrakezdés élményét. „Olyan, mintha a második világháború után nyitnánk meg. Egyedül csodálhatja a látogató Botticelli Tavaszát, ez olyan rendkívüli élmény, amelyet még unokáinknak is elmesélhetünk.” A tartományok és az országhatárok megnyitásával az Uffizi is növekedésre számíthat, de a napi ötezer látogatót semmiképpen sem lépheti túl, ami a korábbi vendégszám felének felel meg.
Míg Firenze azonnali optimizmussal reagált az újjászületésre, addig más nagyvárosok későbbre tolták a kapunyitást. A milánói Királyi Palota május 25-én, míg a velencei dózsepalota és a nápolyi Nemzeti Régészeti Múzeum csak június elején nyitott ki. A milánói Brera-képtár népszerűsége a bezárás ideje alatt kétezerről kétmillió virtuális látogatóra nőtt, a vezetőség azonban elővigyázatossági okokra hivatkozva bizonytalan időre a zárt kapuk mellett döntött.
A Vatikáni Múzeumok rendkívüli alkotások bemutatásával tisztelgett a június 1-jei nyitás alkalmából. Két rendkívüli szépségű olajfreskó felújítását fejezték be május 13-án. A felújítási munkálatok 2015 márciusában kezdődtek. A Konstantin Teremben található Igazság és Udvariasság című alkotásokat a restaurátorok Raffaello két utolsó freskójának tulajdonítják. Az apostoli palota egyik legimpozánsabb termének díszítését 1518-ban bízta Raffaello Sanzióra X. Leó pápa. Ám Raffaello hirtelen halála miatt nem láthatta az elkészült művet, amelyet így tanítványa, Giulio Romano és művésztársai fejeztek be.
Az olasz múzeumoknak az üres kasszák és az előre megvásárolt jegyek visszatérítésének nehézségeivel is számolniuk kell. Arra sincs remény, hogy a bevételkiesés a közeljövőben kompenzálódik. A látogatók száma csökken, miközben a fenntartási költségek változatlanok maradtak. A műalkotások és az antik darabok megőrzéséhez szükséges feltételek egyre komolyabb anyagi terheket rónak a fenntartókra. A torinói Egyiptomi Múzeum fenntartása évente kilencmillió eurós kiadás, míg a zárvatartás 34 ezer eurós kiesést jelent. Christian Greco, a múzeum igazgatója magánszemélyekhez és állami intézetekhez intézett felhívást egy múzeummentő alap létrehozására, hogy még időben megakadályozzák a kulturális örökség elvesztését.
Dario Franceschini kulturális miniszter biztosította a kulturális intézeteket, hogy a vészhelyzet kezelésére szánt állami támogatásból a múzeumoknak is juttat. Nem vitás, hogy a világjárvány pusztításaihoz képest a múzeumok összeomlása mellékes jelentőségű, ám a kulturális örökség megmentése elengedhetetlen a jövő nemzedékek számára is.