Kultúra

„Ne hagyjuk földön heverni a zászlót!”

„A haza ifjú hősei” címet viseli az a vándorkiállítás, melyben tíz, huszadik században harcolt magyar, köztük a még élő Wittner Mária életútját május 30-án, a Magyar Hősök Napja előtti napon, de annak alkalmából mutatták be először a fiatal generációnak. A vándorkiállítás – a járványhelyzetre való tekintettel – idén ősszel indul útjára országszerte a hazai középiskolákban, gimnáziumokban.

„Ne hagyjuk földön heverni a zászlót!”
Wittner Mária, Hetzmann Róbert és Hajagos Csaba
Fotó: MH/Hertelendy Gábor

„Ha valaki a hazája történelmével foglalkozik, óhatatlanul megfertőződik vele. Ezért van az, hogy többször köszönetet mondok a Jóistennek, hogy erre a földre születtem, és ezt a nyelvet beszélhetem, azt a csodálatos nyelvet, ami a világon egyedülálló” – hívta fel a figyelmet szombaton Wittner Mária 1956-os szabadságharcos a kecskeméti Piarista Rendházban tartott megnyitón. Megjegyezte, a zászlót hittel és verejtékkel vinni kell, soha egyetlenegy percig ne hagyjuk a földön heverni.

„Csak akkor tudják elfogadni az emberek a valós tennivalókat, ha azt hittel és szeretettel teszem, mert nélküle az élet sem ér semmit.” Beszédében üzente a fiataloknak, hogy „egyetlen fontos dolog van az életükben és a miénkben: a szeretet, mely összeköt mindannyiunkat. Összeköt a hazánkkal és embertársainkkal.”

Hetzmann Róbert, a kiállítást szervező Magyar Patrióták Közösségének (Patrióták) elnöke ismertette, a vándorkiállítással az egyesület célja, hogy a haza ifjú hőseinek nemes cselekedeteit a fiataloknak is átélhetővé, megérthetővé tegyék, hiszen most egy olyan kor generációi vagyunk, amelyben a társadalom az elkényelmesedés, a világ pedig a szellemi klikkesedés felé tart. A fősodor ma a hősök kultuszának leépítése, elhallgatása felé tart.

Egy ilyen korban fel kell mutatni azokat az értékeket, amelyek egyáltalán nem vesztettek jelentőségükből, aktualitásukból. „Mi valljuk azt, hogy ahol megbecsülik a hősöket, ott lesznek újak. Hiszen hősökre mindig és minden korszakban szükség van.

Azért harcolunk, hogy ez a patrióta eszme minél több magyar embert áthasson a Kárpáthazában, minél többen tartsák tiszteletben a hősöket, és kövessék az ösvényeiket. Ez a szándék tükröződik vissza a kiállításban is, amelynek megvalósulásában nagy szerepe volt az Emberi Erőforrás Minisztériumának” – tette hozzá az elnök.

A bemutatott személyek életútját felkutató Hajagos Csaba történész a Magyar Hírlap kérdésére azt válaszolta, a kiállításon megjelenő hazai ifjak cselekedetei nemcsak hazánkban, de Európa szerte hőstettnek számítanak.

Szerencsére a vándorkiállításon olyan személyek, például Vezér Ferenc vagy Körösztös Krizosztom is helyet kaptak, akiket csak kevesek ismernek, mégis áldozatvállalásukkal szerepet játszottak a huszadik századi magyar történelemben – mutatott rá lapunknak a történész.

Beszédében kiemelte ifjabb Görgey János életét, aki a csehszlovák határőrszázad áldozata lett 1938-ban, mert csapataival megpróbálták a Nagyszalánc falutól elcsatolt erdőgazdaságot visszaszerezni. Az ifjú katonát májon lőtték, majd mikor egy cseh orvos kezébe került, hagyták elvérezni. „Elolvasva Görgey János életútját, egy tisztalelkű nemes hazafit látunk magunk előtt, aki útmutató a társadalom számára. Már ezért megérte megrendezni a Patriótáknak a vándorkiállítást” – fogalmazott a történész.

Kapcsolódó írásaink