Kultúra

Száz méterre a trianoni határtól

A magyar történelem viharos évszázadai nagyon megtépázták a híres rönöki Szent Imre-templomot, amelynek keresztjét Szent II. János Pál pápa áldotta meg 1990-ben

A rönöki Szent Imre-templomot, amely az 1920-ban meghúzott új határra került, az ötvenes évektől vasfüggöny zárta el a hívek elől egészen 1990-ig, amikor az addigra romossá vált épület helyreállítása elkezdődött.

Száz méterre a trianoni határtól
A romokból újjáéledt templomot 1992 szeptemberében szentelték fel
Fotó: A szerző felvétele

Alsó- és Felsőrönök összeolvasztásával hozták létre 1950-ben a Vas-megyei Rönököt, de a felső települést Felseurugnuk néven írja először az oklevél 1336-ban, amikor az itt élő határőrök kiváltságaikat vesztve jobbágyokká lettek. A folyamatot a Batthyány család megérkezése tetőzte be, akik 1550-ben kapták meg a németújvári nagybirtokot I. Ferdinándtól zálogba. Százötven év múlva, 1696-ban Kazó István vasvári prépost egyházlátogatása során a felsőrönöki Szent Imre-templom részletes leírása mellett már iskola működéséről is tudósít.

A Szent Imrének szentelt templomot, amely a falutól elég messze, „négy stádiumra” állt egy dombtetőn, a paplakkal egyetemben, Kazó prépost cseréptetősnek és téglapadlósnak írja le, illetve arról is szól, hogy a szentély bolthajtásos, a hajó pedig kazettás mennyezettel fedett. Ez még 1618 és 1652 között készülhetett, amikor protestánsok kezén volt az épület. A szentély és a mellette álló sekrestye gótikus boltozata viszont Árpád-kori alapokra utal. Egészen 1898-ig nézett ki így Felsőrönök temploma, amikor egy novemberi szélvihar elvitte a tetőt, összetörte a födémet. A kimenekülés során kilencen sérültek meg, de a nagyobb baj az volt, hogy a templom életveszélyessé vált, a szentgotthárdi főszolgabíróság le is záratta. A rönökiek hat éven keresztül a helyi iskolában hallgathattak misét, végül az új templom alapkövét 1902. november 9-én fektették le.

Ekkor már készen voltak a Baumgarten Sándor budapesti építész által, neogót-eklektikus stílusban tervezett épület alapjai, ezen mutatták be az ünnepi szentmisét, amin a szónok, Baumgarten Ferenc szentgotthárdi esperes megköszönte a miniszterelnök, a környékbeli Gasztonyban született Széll Kálmán segítségét, aki egyben a falu képviselője is volt. A vallásalap százezer koronájából Lang József építőmester fejezte be a templomot, berendezéséről az egyházmegye gondoskodott. Három harangját Temesváron öntötték. A felszentelési misét 1904 pünkösdjén celebrálta Bartl József plébános.

A trianoni békediktátummal azonban a templom csupán néhány méterre került az új határtól. Aztán 1951. december 9-én Kőmíves János plébánosnak megsúgták, hogy másnap jönnek érte az ávósok, ezért még aznap este átlépett a plébánia épületétől vagy száz méterre húzódó határsávon. Az első, aknazárral ellátott vasfüggöny tövében álló templomot ezek után lezárták. A második, 1957-től felépülő vasfüggöny már a falut is kettészelte, a templomhoz vezető betonútra épült kapu átlépéséhez engedély kellett, amit csak a rendszer szempontjából megbízható emberek kaphattak meg. Valószínűleg utóbbiak, illetve a határőrök számlájára írhatjuk azt a pusztítást, ami a világtól három évtizedre elzárt templomban és környékén történt.

A plébánia hibátlan épületének például csak az alapjai maradtak meg, a főhajóról hiányzott a tető, a mennyezet nagyobbrészt beszakadt. A berendezést elhordták, vagy helyben összetörték, arról is beszéltek akkoriban, hogy a szobrokra részeg határőrtisztek lövöldöztek. Nagy keletje volt a két temető márvány sírköveinek, sőt még a templom harmincöt méter magasban álló keresztje is valahogy a földre került.

Az Ausztriából is jól látható rom egy idő után csípte az elvtársak szemét, 1971-ben a megyei tanács döntött is a bontásról, de a két nagy építőipari vállalat vezetése kapacitáshiányra hivatkozva nem vállalta a munkát. A politikai helyzet enyhülésével 1986-ban Mentsük meg a Szent Imre-templomot! névvel határon átnyúló bizottság alakult. Miu­tán 1988 májusában leomlott a vasfüggöny is, egyeztetések kezdődtek Ausztriával, majd 1990-ben megállapodás született az újjáépítésről. Még az év augusztusában a hazánkba látogató Szent II. János Pál pápa megáldotta az új torony keresztjét, amikor Szombathelyen járt. A rönöki Szent Imre-templom helyreállítása két évig tartott: 1992. szeptember 22-én ünnepi misén szentelték fel, amin magyar és osztrák hívek együtt vettek részt.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom