Kultúra

A losonci temetőben nyugszik első modern regényünk szerzője

Lehetséges, hogy Kármán József a bécsi udvar várható megtorlása elől menekült a halálba

Ráday Pál mellett, aki a vezérlő fejedelem és a haza ügyét oly odaadóan szolgálta, és a ’48-as ifjú, Sükey Károly mellett más híres személy is nyugszik a losonci református temetőben. Itt van eltemetve obeliszkkel jelzett sírban a tragikusan korán eltávozott Kármán József is, az európai szintű magyar próza, esszé és novella megteremtője.

A losonci temetőben nyugszik első modern regényünk szerzője
Több mint száz évig jeltelen volt az író sírja a református temetőben
Fotó: A szerző felvétele

Kármán József régi losonci protestáns családban született 1769-ben, apja is református lelkész volt, majd püspök is lett. A família régóta élvezte a Ráday család támogatását, tehát a korábbi cikkünkből megismert kriptában nyugvó Ráday valószínűleg nem nélkülözte valamelyik Kármán-felmenő szolgálatait. Józsefnek is a Rádayak segítettek eljutni 1785-ben a pesti egyetemre, majd pedig 1788-ban a bécsi jogi karra, amely tanulmányok meglehetősen költségesek lettek volna egy kisvárosi református lelkész számára. Kármán Józsefet, aki ekkor már a felvilágosodás eszméinek feltétlen híve volt, Bécsben érte a francia forradalom híre, és húszesztendősen természetesen maga is forradalmár lett. Persze csak lélekben, mert a bécsi titkosrendőrség és az udvar szorosan tartotta a gyeplőt.

Ahogy azt már sokszor láthattuk, a forradalmárság Kármán Józsefnél is együtt járt a szerelemmel. Egy katonatiszt gróf nála jóval idősebb feleségébe, Markovics Miklósnéba szeretett bele, akivel élénk német nyelvű levelezést is folytatott. Ezekből már kiviláglik irodalmi tehetsége, amelynek kiteljesítésére mindössze egy év állt rendelkezésére.

Még pesti jurátusként barátkozott össze az ifjú Ráday Pállal, a nagy tekintélyű Ráday Gedeon fiával, akivel egy állandó színház megalapítását tervezgették. Ebbe a közegbe tért vissza 1791-ben Bécsből, pontosabban a pozsonyi országgyűlésről, miután ügyvédi diplomát szerzett. Pesten praktizálni is kezdett, de a száraz jognál sokkal jobban ment neki az írás. Társaival el is határozták, hogy a magyar irodalom központjává teszik a fejlődésnek induló várost. Amit eddig a testőrírók, költők Bécsben vagy vidéki birtokaikon műveltek, azt az egyre inkább fővárossá váló Budára és Pestre szerették volna koncentrálni. Az irodalom népszerűsítésében a társasági hölgyeknek nagy szerepet szánó ifjak, így Kármán is gyakori vendége lett az úri szalonoknak, sőt, hősünket (fennmaradt kérelme alapján) A hét csillag nevű szabadkőműves páholyba is felvették. Nyilvánvaló, hogy így aztán tudomása volt a Martinovics Ignác címzetes szászvári apát és korábbi udvari ügynök által indított magyar jakobinus mozgalomról is. De az összeesküvés és a kardforgatás helyett ő inkább az irodalomban teljesedett ki, 1794-ben, amikor a többiek buzgón másolták és terjesztették a kátékat, ő negyedévente megjelenő irodalmi periodikát indított Uránia címmel. Egy Pajor Gábor nevezetű lelkes ifjúval maga is szerkesztette, és jórészt írt is bele, bár erről biztosat nem tudhatunk, hiszen az írások után minden esetben hiányzik a szerző neve, de a három lapszámban találjuk egyetlen kisregényét, a Fanni hagyományait.

Erről sokáig azt hitték, hogy egy létező személy naplóját és levelezését tartalmazza. A „hagyományok” tehát a szülői ház ridegsége, maradisága miatt ifjan sírba kerülő nemeskisasszony után maradt írásokat jelentenék, amely érzelmektől fűtött mű előképének Goethe Az ifjú Werther szenvedései című, a korban öngyilkossági hullámot is kiváltó munkáját tartják. Mindettől függetlenül a Fanni az első, európai színvonalat megütő magyar nyelven írt próza, de Kármánnak az Urániában A nemzet csinosítása címen egy, az ország fejlesztéséről szóló esszéje és két „modern” novellája is megjelent.

Őt sejtik az első állandó magyar színház társulati szabályzata mögött is, amiben Ráday Pál mellett a színidirektor, Kelemen László is a segítségére lehetett. Nem sokat unatkozhatott hát Kármán József az Úr 1794. esztendejében.

A következő év elhozta a magyar jakobinusok mozgalmának felgöngyölítését. A május 20-án, a Vérmezőn végrehajtott lefejezések idején Kármán már Losoncon volt, ahová apja április ötödikén bekövetkező halála miatt utazott, vagy iratait megsemmisítve menekült, ahogy feltételezik. Az pedig, hogy ismeretlen körülmények között a kivégzések után két héttel életét vesztette, újabb találgatásokra adhat okot. Ha a felelősségre vonás elől a halálba menekült volna, annak nyomait egy püspök gyermeke esetén bizony kívánatos eltüntetni, de az biztos, hogy több mint száz esztendeig jeltelen sírban nyugodott. A jelenlegi, a Gerenday-műhelyben elkészített obeliszket, amelyre a neve felvésetett, 1897 nyarán állították fel emlékére a losonci reformátusok híres temetőjében.

Kapcsolódó írásaink

Presszóból zarándokház

ĀSalamin Ferenc építész: A patinás hangulat megtartásaérdekében a régi épület felújítására törekedtünk

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom