Kultúra

A Felvidék legszebb síremléke

Andrássy Gyula felesége neogótikus, légiesen könnyed mauzóleumot építtetett 1893-ban

Tőketerebes városkája a történelmi Magyarország talán legszebb síremlékével várja az utazót. A „szép akasztott embernek”, gróf Andrássy Gyulának építtette a neogót remekművet szerető felesége, gróf Kendeffy Katinka.

A Felvidék legszebb síremléke
A díszesen faragott kő szarkofág Zala György szobrászművész munkája
Fotó: Fortepan

Az ősi erdélyi nemesi családból származó Kendeffy Katinka nem mellesleg Erzsébet királyné legjobb barátnője, egyfajta udvarmestere is volt, de ezen a vidéken még számos főúri család megfordult birtokosként az Andrássy grófok előtt. A települést 1254-ben említik először, a Kaplony nemzetséghez tartozó Terebesi família, jelesül Andor emel várat itt, amelyet Paricsnak neveznek ekkoriban. Ezt ostromolja aztán meg Károly Róbert 1317-ben és adja hívének, Drugeth Fülöpnek. Aztán 1342-től újra királyi vár Parics, amit majd Zsigmond adományoz 1387-ben Perényi Péternek, hogy a királynak ellenszegülő Perényi Istvántól Mátyás seregei 1483-ban ostrommal vegyék vissza. A nagy király jóvoltából a már inkább Terebesnek nevezett várat végül Perényi István Imre nevű fia azért megtarthatta. Ő a nádori tisztséget is elnyerte, fia Perényi Péter, a csalárd koronaőr lesz az, aki Terebest 1536-ban és 1541-ben is megerősítteti, ágyúbástyákkal, külső védművekkel látja el. Terebes végül 1567-ben, a Perényi család kihalása után, házasság révén ismét csak a Drugeth család kezébe kerül. (Perényi Gábor fiú utód nélkül halt meg, özvegye, Országh Ilona vitte tovább az ügyeket, majd az ő halálával unokaöccse, Drugeth György került birtokba Terebesen.) A Drugethek aztán a közeli Homonnán rendezték be a birtokközpontjukat, de lakták a várat is, amelynek faláról 1595-ben Drugeth Ferenc állítólag ledobatta Tussay nevezetű íródeákját. A főúr gyönyörű feleségére, Perényi Erzsébetre volt féltékeny.

A kő alapokra jórészt téglából felhúzott vár történetére Thököly kurucai tesznek pontot, akik 1682-ben foglalják el török segítséggel, majd pedig négy esztendő múlva, amikor menniük kell, felrobbantják. Köveiből, tégláiból már a Csáky Imre gróf épített kétszárnyú pompás barokk kastélyt 1786-ban, amelynek fokozatosan parkosított kertjében még ott voltak az egykori vár maradványai is. Az Andrássyak 1838-ban, szintén házassággal jutottak hozzá a kastélyhoz és a kiterjedt birtokokhoz. A szabadságharc és az emigráció után a pesti palota mellett Terebes lett gróf Andrássy Gyulának, a távollétében jelképesen felakasztott huszártisztnek, a kiegyezés miniszterelnökének, majd az Osztrák-Magyar Monarchia első külügyminiszterének kedvelt tartózkodási helye. Itt született fia, ifjabb Andrássy Gyula 1860-ban, aki az apja által is létrehozott államalakulat felbomlásakor külügyminiszterkedett. Ide vonult vissza hivatalainak letétele után az Erzsébet királynéval is hírbe hozott gróf, akit fiatal korában a kor férfiideáljának tartottak. Majd itt is halt meg 1890-ben, és először a katolikus templom kriptájában temették el. Meinig Artúr német építész 1853-ban Szászországban született, Drezdában iskolázódott és Bécsen keresztül érkezett meg 1883-ban Pestre, ahol hamarosan az arisztokrácia kedvelt építésze lett. Nyolc vidéki kastély mellett pesti palotát épített a Csekonics és a Radvánszky családoknak, de az ő munkája a jelenleg a Szabó Ervin nevét viselő könyvtárnak helyet adó Wenckheim-palota is. A terebesi kastély parkjában Andrássy Gyula feleségének, Kendeffy Katinkának a megbízására 1893-ban neogótikus, légiesen könnyed mauzóleumot tervezett az egykori vár egyik bástyájára alapozva, amibe 1894-ben szállítják át a templom kriptájából Andrássy Gyula koporsóját. A díszesen faragott kő szarkofág, a ráboruló, a grófi pár lányát, Ilonát (1858-1952) ábrázoló nőalak és a fölé magasodó angyal Zala György szobrászművész munkája.

Méltó mementó az újkori magyar történelem egyik legnagyobb alakjának, aki Mikszáth Kálmán szerint „csúcsa volt a magyar úri nobilitásnak és a magyar szellemnek. Ha Deák Ferencz a magyar paraszt inkarnácziója, azoknak összes bölcsessége egy fejben, Andrássy a magyar úr finomsága, charme-ja és szeretetreméltósága desztillált alakban. Nagy úr tudott lenni, a nélkül, hogy gőgös legyen, mindenkit megnyert, sőt megigézett, a nélkül, hogy leereszkedőnek látszanék”. A mauzóleum szerencsésen átvészelte a háborúkat, impériumváltásokat. Ha arra járunk, álljunk meg és hajtsunk fejet örök álmukat alvó lakói előtt.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom