Kultúra

Szerelmi vallomás a színházhoz

Bodrogi Gyula a színészi pálya lényegét is elárulja az olvasóknak Léner Péter nemrégmegjelent beszélgetőkönyvében – A szerző Törőcsik Marit is megszólaltatta

Online mutatták be csütörtök délután Léner Péter Bodrogi című könyvét a Líra kiadócsoport Facebook-oldalán. A szerzővel és a Kossuth-díjas színművésszel Nyáry Krisztián irodalomtörténész beszélgetett pályakezdésről, Törőcsik Mariról, táncról és népszerűségről.

Szerelmi vallomás a színházhoz
A pályáján fontos szerepet töltött be a tánc, ma is erre figyel legjobban a színpadon
Fotó: MH

Eredetileg az erre a hétvégére tervezett 27. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon mutatták volna be Léner Péter Bodrogi című kötetét, amely a Corvina Kiadó gondozásában jelent meg a napokban. Noha a rendezvényt a szervezők a járványhelyzet miatt elhalasztották, a könyvbemutatót mégis megtartották az online térben.

„Nem tipikus életrajzi könyvről van szó, hanem amolyan beszélgetőkönyvről, amelyben számos érdekes interjút olvashatunk” – emelte ki rögtön az elején Nyáry Krisztián, majd hozzátette, elsősorban Bodrogi Gyuláról szól a kötet, de legalább annyira az interjúalanyokról, valamint a magyar színházról is. Szerelmi vallomás ez a színház iránt mind a szerző, mind a színész részéről.

Léner Péter hétszer rendezte Bodrogi Gyulát, ám nemcsak munkakapcsolat volt köztük, hanem egyfajta évődő, szellemi barátság is, ami a mai napig tart. A kötetből pedig kiérződik, hogy mennyire egy hullámhosszon vannak, fél mondatokból is értik egymást. Lénár Péter rámutatott, egy iskolát képviseltek Bodrogi Gyulával, ugyanazok az ideák határozták meg életüket. A barátságuk kezdetéről elárulta, 1956-ban vették fel a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendező szakára, de szinte nem sokkal utána kitört a forradalom, így 1957 elején kezdődött a tanítás. „Már akkor imádtuk Törőcsik Marit, Bodrogi Gyulát és Garas Dezsőt. Tudtuk, hogy nagy tehetségek” – emlékezett vissza a rendező.

„A kötetből az is kiderül, hogy Bodrogi Gyula heterogén, szerteágazó családból származik, amelyben az egész 20. század történelme tükröződik” – hangsúlyozta Nyáry Krisztián. Ráadásul iskolásként egyszerre érdeklődött a reál tantárgyak, a matematika és a fizika, valamint a tánc iránt. Bodrogi ezzel kapcsolatban megjegyezte, eredetileg matematika–fizika tanár akart lenni, aztán mégis a színházban kötött ki. A pályáján fontos szerepet töltött be a tánc, mint mondta, még ma is elsőként a táncra, a mozdulatokra figyel fel a színpadon.

Aztán a Törőcsik Marival való kapcsolata és házassága is szóba került. Amint ismert, a főiskolán bontakozott ki szerelem közöttük, majd 1956 decemberében gyorsan megesküdtek. A könyvben olvasható az a hosszú, mély interjú is, amelyet a rendező Törőcsik Marival készített. Léner kiemelte, a két művész nevelte egymást, mindkettejüknek szerepe volt abban, hogy olyan színésszé és emberré váltak, amilyenek most is.

Arról is szó esett aztán a bemutatón, hogy Bodrogi főiskolai vizsgaelőadása 1958-ban a Koldusopera volt, Szinetár Miklós rendezésében, amelyről egyébként majdnem minden napilap, kulturális folyóirat beszámolt. Bodrogi kifejtette, Szinetárral igazi brechti színházat akartak létrehozni. Mint mondta, ez volt az első sikeres előadás a Koldusoperából. Léner Péter hozzátette, úgy indult a darab, hogy Bodrogi elénekelte a cápadalt, ami hatalmas siker volt. Ez az előadás tette őt a közönség kedvencévé. Ezután a József Attila Színházhoz szerződött, amelynek 1982-ig volt tagja. Számára ez egy vidéki színház volt Budapesten, ahol zenés vígjátékot, tragédiát és színművet is játszottak.

„Bodrogit nagyon szereti a közönség, s ő is szereti a közönséget. Ám érdekes, soha nem azt jegyzik meg róla elsőként, hogy nagy színész, hanem azt, hogy nagyon szeretik, s csak ezután mondják: nagy színész. Olyan színész, aki érzelmeket vált ki a közönségből” – emelte ki Léner. Bodrogi Gyula ehhez hozzáfűzte: „A fiatal színészeknek mindig azt mondom, először az a fontos, hogy megismerjenek, aztán megszeressenek, majd elismerjenek. Ez a színészi pálya lényege, ezért csinálja az ember.”

Kapcsolódó írásaink

Megálmodott dallam

ĀGryllus Dániel: Mindig a versből indulunk ki, a zene azt csak tálalja – A második Kossuth-díjnál is ugyanakkora volt az öröm, mint húsz éve

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom