Kultúra

Interaktívan Móricz Zsigmondról

Állandó kiállítás mutatja be a 20. századi realista prózaíró életét, munkásságát Leányfalun – A tárlat készítői a játékos és csoportos feladatokra helyezték a hangsúlyt

Móricz Zsigmond egykori lakhelyén, Leányfalun születésének száznegyvenedik évfordulója alkalmából nyílt állandó kiállítás még tavaly, amely elsősorban az általános és középiskolásokat szólítja meg, így izgalmas helyszíne lehet rendhagyó irodalomóráknak. A Kinek a hangja? című interaktív kiállítást Jékely Endrénével, a tárlat kurátorával jártuk be még a járványhelyzet miatti zárlat előtt.

Interaktívan Móricz Zsigmondról
A Légy jó mindhalálig-ot egy Debrecen-várostérképen át ismerhetjük meg
Fotó: A szerző felvétele

Különféle feladatokkal, játékokkal, interaktív táblával és személyes tárgyakkal hozza közelebb a 20. századi magyar realista prózairodalom egyik legjelentősebb alakja, Móricz Zsigmond életpályáját és műveit a Leányfalu Hely- és Irodalomtörténeti Kiállítóhelyen megtekinthető Kinek a hangja? című állandó kiállítás. „Móricz 1911-ben vásárolt telket a főváros melletti üdülőhelyen, a fővárosi nagypolgárság és művészvilág által kedvelt Leányfalun. Az anekdota szerint a főút melletti telken megpillantott egy terebélyes diófát, amely gyermekkorát, a tiszacsécsei vidéket idézte fel benne. A háromholdas birtokon édesapja, Móricz Bálint épített házat, majd ezt bővítették tovább az évek során Kós Károly és munkatársai tervei alapján” – mesélte Jékely Endréné, a tárlat kurátora, hozzátéve, hogy tavaly, az író születésének száznegyvenedik évfordulójára rendezték újra a régi tartalmas, ám korszerűtlenné vált kiállítást, ami a leszármazottak által ma is lakott Móricz-ház mellett lévő épület egyik tágas terében kapott helyet. Elsőként érdemes megismerkedni Móricz életrajzával, amely ott függ a falon, s életének legfontosabb évszámait, eseményeit ismerteti. A tárlat egyébként öt tematika – Pályakezdés, Nyugat, Móricz és Leányfalu, Önarckép, Realizmus – köré csoportosul, s nagyjából követi az életutat, viszont feltűnően kevés szöveg került a falakra. Jékely Endréné rámutatott: a tematikák önálló egységet alkotnak, ugyanakkor kapcsolódnak is egymáshoz. Mint mondta, mindegyikben található egy összegző rész és más témapontokra mutató, összekapcsoló felvetés. „Ha ellátogat hozzánk egy osztály, rendhagyó irodalomórát tudunk tartani. A tanulóknak lehetőségünk van a hagyományos módon bejárni a kiállítást, amely egy kijelölt útvonalon halad, de szabad útvonalat is választhatnak, így önállóan fedezhetik fel a tárlatot” – magyarázta. Kérdésünkre kifejtette, szándékosan kevés szöveg olvasható a falakon, hiszen a hosszú szövegek helyett az interaktív, játékos és csoportos feladatokra helyezték a hangsúlyt.

A kiállításon jutalomként pengőt lehet szerezni hét helyen, három játékban: a kuglin, egy kép kirakásával az ülőkockákból, egy interaktív feladat megoldásával és egy párbeszéd felépítésével. Aki összegyűjti a hét pengőt, s megtalálja a jutalmat, az legközelebb belépődíj nélkül látogathatja a kiállítást, illetve ezt a jogot átruházhatja egy személyre.

Az is kiderült, hogy a kuglizás nem csak a játék miatt volt fontos. Móriczék háza mindig tele volt családtagokkal, írókkal, költőkkel. A kuglizás egy olyan program volt, amelyen irodalomról, művészetről és nemzetpolitikáról is szó esett – fejtette ki a kurátor. A száz évvel ezelőtt megjelent Légy jó mindhalálig című regényt pedig egy korabeli Debrecen-várostérképen játszott kártyajátékon keresztül ismerhetjük meg.

Külön egység mutatja be a Nyugatot, itt jelent meg 1908-ban a Hét krajcár című novellája, amely ismertté tette. Osvát Ernő halála után, 1929 és 1933 között pedig Babitscsal közösen szerkesztette a lapot, Móriczé volt a prózarovat, szerkesztői elveiket azonban nem tudták összehangolni.

Egy ajtó mögötti vitrinbe kerültek azok a tárgyak,  amelyek kötődnek az író életéhez. Láthatunk itt teniszütőt, kancsót, mozsarat, A fáklya című regény egy példányát és egy zsák diót is. A diófát Tiszacsécse környékén nemcsak szent növényként tisztelték, hanem egyfajta valuta is volt. A személyes tárgyak közül nem sok maradt fenn, de ki van állítva az író kedvenc rádiója.

A kiállítás központi eleme az érintőképernyős interaktív tábla, amelyen megjelenik az öt tematika bővebb tartalommal, irodalomelmélettel, interaktív feladatokkal, fényképekkel és filmekkel. Ide tölthetők fel az interaktív játékok közben készült fotók is. Ahogy a kurátor mondta, a kiállítással az volt a céljuk, hogy Móricz emlékét megőrizzék, műveit minél többen megismerjék és újraolvassák.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom